Blog levél a Balatonról a linkekről Lux Eriknek

A link a baráti kézfogás

Zé nagyon elcsodálkozott, amikor a blogomon keresztül történő “terjedésemről” beszéltem, kerek szeméből csalódottság sugárzott, s nem értette, hogy mi ez a machiavellista terjeszkedési hajlam, ez az eszméknek-gondolatoknak utat törő akarnokság, amit tulajdonképpen nem nézett ki belőlem.
Ha Zének ajánlhatnék e tárgyban valamit, akkor az az Együttműködés – versengés című vadonatúj Gondolat-könyv (szerkesztette: Rab Virág és Deák Anna). Igaz, blogról árva szó sincs benne, de érthetővé lesz belőle a blogolás számos mozzanata.
Mert nézzük csak meg valamelyik (bármilyen szempontból) jelentős blog körül a kapcsolódásokat! Nagyon valószínű, hogy azt fogjuk felfedezni: a kapcsolódások (vagyis a linkek) valamilyen közös értéket képviselnek.

Az osztálytársak blogjai a közös élmények, a közös érdeklődés (pl. a sport, a másik nem felfedezése) köré épülhetnek; az azonos szakmához tartozók webegységét nyilvánvalóan a hasonló szakmai elkötelezettség láncolja egymáshoz; a hasonló világlátás ugyanígy megteremti a közös kapcsolatokat.

Feltéve és meg is engedve, hogy napjaink aktuális kérdéseiből az egyik legfontosabb a magyar ókonzervatív és a haladást elősegíteni akaró “erők” (egyének, csoportok) küzdelme, bizonyosra vehetjük, hogy kialakulnak ilyen természetű blogok és korántsem lepődhetünk meg, hogy ezek egymáshoz is fognak kapcsolódni és eszmeiségüket érvényesíteni is akarják – a blogoszférán keresztül is – a társadalomban.

Rapoport, “tit-for-tat”, linkelés

De ha ennél mélyebbre akarunk hatolni a megismerésben, akkor muszáj a Rapoport által fémjelzett “tit-for-tat” stratégiát is megismernünk, amely a bizalom és az együttműködés nyerő stratégiája. A kapcsolódások negatív megközelítése, vagyis a nem-kapcsolódások világa pedig a “retesz”, a bizalomhiány stratégiájának működését mutatják és erre is számos példát tudnék mutatni a blogok társadalmában.

Számomra az evolúciós Hamilton szabály is rásegít a blogoszféra kapcsolódásainak megértéséhez. Az rb>c összefüggés így annyit tesz: az eszmei szövetséges által nyert eszmei haszon segíti a “rokon genetikai állomány” túlélési és szaporodási esélyeit.

Igen, a blogok kapcsolódásaiban tetten érhetőek az evolúciós szabályok. Így ez most egy olyan balatoni levél, amelynek végéről link is szalad a blogodra.

Ha a biológiai evolúciós törvényeknek is eleget akarnék tenni – és miért is ne akarnék, akkor megemlítem: a kisebbik lányom munkáját is megtalálod a fentebb említett könyvben – és így az Együttműködés és közösségekben való részvétel a fiatalok körében c. tanulmányt is figyelmedbe ajánlom!
Balatonfenyves, 2010. 07.18
Címzett: Lux Erik

***

Kapcsolódó linkek:

 

“Blog levél a Balatonról a linkekről Lux Eriknek” bejegyzéshez 11 hozzászólás

  1. De jó, hogy más dolgom volt ma, és ami maradt időm, azt meg elfacebookoltam, mert így nem írtam meg a bejegyzést, amit terveztem a pszicholúcióról! – ís így leveledhez kapcsolódva tehetem meg, ha nem is feltétlenül ma, de nem is sohanapján!
    Ps: lányod írásából részlet sem hozzáférhető elektronikusan?

  2. Semmi sincsen egészen úgy. Mert természetes, hogy teli vagyunk linkekkel, csak a bibi ott van, ha azt hisszük, ez a toleráns és nyitott társadalom felé vezet. Egy kutatás, amely az abortusz pro és kontra vitát vizsgálta a neten, azt mutatta ki, hogy az egyik álláspont mellett érvelők csakis a saját érvelésüket megerősítő oldalakra linkeltek, és csak alig-alig az ellenvéleményt megfogalmazókra. Tehát ha a Google-ből az egyik oldal lapjára tévedtem, a linkeken keresztül alaposan megismerhettem az egyik oldal véleményét a nélkül, hogy valaha is szembesülnöm kellett volna az ellenpontokkal.

  3. Kedves Tibor!
    A darwinizmus “egyik oldalát”, a kíméletlen versenyt olykor azonosítjuk magával a darwinizmussal, sőt az evolúcióval. Amit a blogok kapcsolódásáról, linkjeiről mondasz – az megállja a helyét – a saját és a rokon “gének” támogatása az evolúciós ok!
    De a darwinizmus “másik oldala”, az együttműködés – mint a verseny dialektikus párja – szintúgy benne rejlik a példádban.
    A linkeket, mint egy nyitott társadalom megnyilvánulásait én fentebb nem elemeztem, ezért ilyesmit nyilván nem is állt szándékomban állítani. 🙂

    Kedves Erik!
    Adrienn tanulmánya nincs fenn a neten, sajnos részletében sem.

  4. Nekem a példa azt rajzolja ki, hogy együttműködöm azzal, aki hasonló hozzám, nem ritkán valaki ellenében. Vagy rosszul látom? Lehetséges.

  5. Alapvetően tényleg erről van szó.
    Ám a nyerő stratégiák sajátja, hogy ha olyan játszmákról van szó, ahol a résztvevők az együttműködéstől több hasznot remélhetnek, mint az együttműködés elmúlasztásából, akkor az együttműködés a kifizetődő eljárás. Ennek társadalmi tanulsága viszont tényleg egy nyitott társadalom irányába mutat(hat).

  6. Kedves Erik!
    Én érdeklődéssel várom!

    Kedves Tibor!
    Arra talán pont Erik fog választ adni, hogy kik azok az emberek, akik mégiscsak képesek “átszólni” a másik oldalhoz, egyenrangú félként, empátiával viszonyulva a másik oldal érveihez, s miért teszik ezt.
    Ilyesmi a blogoszférában is létezik: Egyferi ilyen volt a blogtéren, jobboldaliként normális párbeszédet folytatott balos polbloggerekkel. Ilyen fickó teszem azt az általam nagyra tartott Bélyegző expressz bloggere, akivel szinte mindenben egyetértek, kivéve a politikát, de ez nem akadályoz minket más természetű együttműködésben.
    Talán olyan megoldás is létezik, hogy akik egyszerre több, más-más minéműségű “egyedként” vesznek részt az evolúciós net-folyamatban, rugalmasabban tudják kezelni ezeket a “problémákat”. De ez már nagyon bonyolult ügy, ezt inkább hagyom szegény Erikre! 🙂

Szólj hozzá!

This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.