A Szentlőrinci Lobbi Partit nyugodtan nevezhetjük hagyományosnak, hiszen most, 2009-ben már a kilences sorszámot viselő rendezvényre léphettek be a meghívottak.
A parti mára már olyan hírnevet szerzett magának, hogy a bejutás valóságos státuszszimbólumnak számít. (Szögezzük is le szerénytelenül, hogy eme beszámoló alapanyagát e sorok írója maga szerezte be a helyszínen, papírkarkötővel, saját nevére szóló emblémával a nyakába akasztott fityegőn. Az illem kedvéért azért jegyezzük meg azt is, hogy a meghívót a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara biztosította.)
A jelenlét szükségességét számomra nem a megjelent miniszterek, államtitkárok, pártfőnökök és püspökök magas száma indokolta, hanem vállalkozó társaim ottléte.
Velük, értük és belőlük élek! (Ez a három dolog így, együtt mond valamit, külön-külön semmit sem érne az egész.)
A Trout és Ries marketing szerzőpáros Karrierlift címmel külön könyvet szentelt a társadalmi kapcsolatok fontosságának, azoknak ajánlva (emlékezetem szerint) a könyvüket, akik nem gazdag nő családjába nősültek, mert nekik a pénz és a kapcsolatok is készen kézbe kapottak.
Nőm, nem lévén gazdag, helyet szorít az életemben az ilyen jellegű társas kapcsolatok építésének, mint amilyen ez a kiváló szentlőrinci esemény is.
Így ma is alkalmam nyílt Kovács Éva (Barcs Média), Kovács Tibor (TAKADA) és Seres László (SERES Kft.) társaságában egy jó, szabadtéri pörkölt elfogyasztására.
A helyben terjedő buzz marketing (szóbeszéd marketing) szerint a legjobb kávét az EKF sátrában mérik – tehát oda is elmentem. És ott ragadtam. Salamon Éva kommunikációs és marketingigazgató-helyettes és Gerner András sajtófőnök kiváncsi volt egyben-másban a véleményemre. Beszélgettünk múltról, jelenről meg 2010-ről, kommunikáció-elméletről, többirányú információ-áramlásról, blogoszféráról, negatív attitűdről, kétfarkú kutyapártról és egyebekről.
És a CinePécs filmfesztivál webes megjelenéséről is – mert engem az most kiváltképp izgat és érdekel! Hja, a felelősség…
Mellesleg jegyzem meg, hogy nekem minden ilyen offline esemény macera (előtte névjegykártya nyomtatás, öltözködés, utazás, ilyesmi). Ezen a nyűgön sokat oldott volna, ha lett volna wi-fi a partin. De nem volt.
***
Korábban a lobbi partiról (2007):
Megemlékeztem írásodról – bár, bizonyára, már észlelted -, egy mini SEO-szerű tanulmányban.
Nem irigyellek Téged sem a szmájlingolásért. 😉