Geszti és a kultúrgettó

A közösségi videoklip és az online újságírás

Szegénység, bőség - közösségi  videoklip
Magyar vágyak

Geszti nyilvánvaló sértettségében nevezi kultúrgettónak egy online lap hasábjain (!) az online újságírás olyan centrumait, mint az Index vagy a 444.
Emberileg érthető: aki alkot, az sikerre vágyik, magas nézettségre, teljesítményét elismerő kritikára.
Geszti Péter nyilvánvalóan úgy gondolta, hogy a Hungarian in Europe című – Sting zenéjére, a Gringo Sztár hangjaira és az utóbbi években külföldre “tántorgott” félmillió magyar video kockáira – elővezetett produkciója érdemes a közönség, a közösség elismerésére.

Olvass tovább

Tölt, ürít – kétütemű marketing

Kétütemű marketing

Boltürítés - akció
Boltürítés Budapesten – Duna Plaza

A kétütemű marketing aligha gazdaságos. Ez a megoldás az egykori Trabant színvonalán ontja a füstöt, s aligha segíti elő a gyors haladást.
Már többször hivatkoztam arra, hogy a reklámszövegek megalkotásakor nem az eladó, hanem a vásárló oldaláról kell gondolkoznunk, az ő valamilyen problémájára kell megoldást kínálnunk, ha szeretnénk eladni a portékánkat.
Éppen ezért az olyan megoldások, mint amilyen a készlet kisöprés vagy a mostani látleletünk, a Duna Plazában fotózott boltürítés nem csak alacsony hatásfokúak, de visszataszítóak is egyben.
Aki ilyen reklámszöveget ötöl ki, az az üzlet oldaláról közelít a vásárló felé, az üzlet gondját akarja megoldatni a vásárlóval (Jézus Mária, ránk rohad a készlet, csináljunk gyorsan egy akciót), s nem a vásárlónak ígéri az előnyt!

Pedig okos megközelítéssel a drága holmit is el lehet adni, csupán érvet kell adni a pénztárca kinyitásához.
Második fotóm egy ilyen megoldásról vall, ezúttal a SAMSUNG Galaxy S4 beépített fényképezője a pécsi utcán, egy kisteherautó hátuljánál kattant el:

Mert eredeti, ezért pontosan illeszkedik
Ha az utángyártott olcsó, akkor az eredeti pontosan illeszkedik!

Talán közismert a normasértő szavak hatásosságának általam már bemutatott külföldi példája: Victor O. Schwab száz összegyűjtött sikeres reklámcíméből az egyik:
Ezt csinálják az orvosok, ha “szarul” érzik magukat
(When doctors “fee rotten” this is what they do)
Részletesebb kifejtés itt: > A reklámszöveg felhívó jellege: kapják már be!

Kapcsolódó bejegyzések:
> Márpedig készletkisöprés nem létezik

Könyv. Csepeli György: A hatalom anatómiája

Egy könyv olvasója vagyok, mit érdekelne engem a könyv maga!?

Például az, hogy e mű, A hatalom anatómiája 2013-ban, Csepeli György és a Kossuth Kiadó karikába zárt C jele mellett, az NKA támogatásával született meg.
Sokkal izgalmasabb, hogy a könyv olvastán, vagy akkor, amikor még ki sem nyitottam azt, én, mint olvasó mit gondolok. Pontosabban fogalmazva: a könyv olvasói vajon milyen előképpel, netán előítéletekkel veszik kezükbe a papírlapokat.
Ilyen szempontból vajon a szerző hogyan is áll mondjuk a haza dolgában?
Nem könnyű, de indokolt kérdés, hiszen a politikai mezőben az ellenoldal szerint a “hazafiatlannak” kikiáltott SZDSZ színeiben (szak)politizált, a karaktergyilkos szándék folyamatosan a drágának tartott, a számítástechnika magyar hajnalán az óvodásoknak szánt “kakaóbiztos” számítógépek miatt átkozza és igyekszik lejáratni őt.

Olvass tovább

Az egyszerűség tarol

Vendég bejegyzés, írta: Görögh Attila

Itt ugyan a gerillamarketingről kellene írnom – de nem így teszek. Remélem megértetek. Bár sokan a vírusvideókat is a gerilla eszközök közé sorolják (új kategóriákról van szó, vékony a mezsgye), úgyhogy talán annyira nem lóg ki a lóláb.
Már régóta szemezgetek a youtube-on a reklámfilmek közül, most 1 ínyencséget szeretnék bemutatni Nektek. Ha olyan lelkesen érdeklődtök a marketing iránt (mint mondjuk… én), akkor lehet, hogy számotokra nem okoz majd akkora újdonságot, viszont ha csak mostanában fedezitek fel ezt a csodálatos szakmát, tantárgyat, tevékenységet filozófiát, akkor remélem, tudok még újat mutatni.

Olvass tovább

Internetes banditák profilja

Hacker világ: kiből lesz az internet ura?

Nézem-hallgatom Misha Glenny Alkalmazzunk hackereket! című TED előadását és megfog a gondolat, mely szerint dollárbilliárdokat költ a nyugati világ az internet biztonságára, miközben jószerével szóba sem áll a hackerekkel, akik a zűrt okozzák, vagy ha igen, azt csakis a bűnüldözés eszköztárával teszi.
(Nem úgy, mint egyes keleti országok, ahol állami feladat a hackerek szolgálatba állítása, az ipari és hadászati célú kémkedés vagy egy eljövendő cyberháború hadseregének megteremtése érdekében.)

Olvass tovább