SEO, tartalomkezelés és mesterséges intelligencia

Mesterséges intelligencia

Feiszt Tamás Angliában élő és dolgozó programozó barátom vendég bejegyzése a SEO, a tartalomszolgáltatás és a mesterséges intelligencia (angolul AI, magyarul MI) viszonyáról.

A tartalomkezelés és a SEO jövőjében képes lesz-e a mesterséges intelligencia (AI) helyettesíteni az embert?

A kérdés lehetne költői, de nem az. Talán ijesztőnek hangzik és egyetlen tartalom szerkesztő sem szeret szembesülni vele, de tény: az AI generált tartalmak már léteznek.

Sőt, minden esély megvan rá hogy néhány éven belül az internet számos területén akár kiszorithatják a konkurens emberi erőforrást.
Szóval akkor ideje más meló után néznie a tartalomszerkesztőknek és SEO szakembereknek?
Vajon ez el fogja torzítani a ma ismert médiát, és ha igen, akkor hogyan? És mennyire?
Azért ennyire ne essünk kétségbe. Inkább nézzük meg, mire is képes 2018-ban a “természetes nyelv generálás” (NLG) technológiája.

Az egyik első fecske: Heliograf

A Heliograf a The Washington Post egyik belső projektje, ami a 2016-os olimpiai közvetítésekbe volt hivatott besegíteni.
A heliograf valójában egy olyan bot, ami képes a versenyeredményekből rövid beszámolókat generálni, így tartva naprakészen az olimpia után érdeklődő olvasókat.
Ez a technológia nem arra lett tervezve, hogy helyettesítse a sportriporteri munkát, inkább arra, hogy időt takarítson meg nekik.
Twitter post a Heliograf-tól:

Példa: munkában a mesterséges intelligencia

 

Híd az üzleti logika és az emberi nyelv között

Oké, most már világos, hogy mennyire hasznos lehet adatból szöveget csinálni, ugorjunk szintet: Quill.
A Quill nem más, mint egy híd az üzleti logika – analitika (BI) és az emberi nyelv között. Valójában nem más, mint egy fordítógép, ami táblázatokat fordít le emberi nyelvre úgy, hogy a bejövő adatokból az olvasó számára segítséget nyújtson egy üzleti döntés meghozatalához.
Oké, világos, ez az “excell tábla”, lefordítja nekem, és megmutatja a riportokat, kvázi blogolja a vállalatirányítási rendszerem által képzett eredményeket. De igazi tartalom-e ez?

Maradjunk még egy kicsit a sportnál. Egy komoly sport portálnál ??? nem csak az olimpiai érmek számítanak. Például mit játszott tegnap az állam 5 legnagyobb rugby csapata az egyetemi bajnokságban? Ezeknek az eseményeknek csak néhány tucat követőjük van, nem érdekli a tágabb médiát. A Quill képes összegyűjteni ezek adatait, és cikkeket gyártani belőlük ezerszámra, posztolva őket a legkülönbözőbb felületekre, mikroblogokra, hasonló stílusban, mint ahogy egy sportriporter foglalná össze az eseményeket röviden.
Nem véletlen, hogy a partnerek között olyanok vannak, mint az Amazon, és klienseik között mint a Forbes.

Riportot ír a gép

A fenti példába belegondolva mindenkinek világos lehet annak előnye SEO szempontból is, hogy AI gyártotta releváns tartalmakkal árasszuk el internetes felületeinket. Ez a következő szint: Wordsmith.
A Wortsmith az Associated Press terméke (nem baj, ha nem ismerős, nekem sem volt az, de ez egy közel 150 éve alapított non-profit hírügynökség) ami gyakorlatilag egy Quill-szerű platform a média szolgálatában. Üzleti riportokból készít tartalmat az NLG technológiával.
A beérkező nyers adat ugyanúgy adatriport, mint a Quill esetében, a kimenő adat pedig például naponta tonnányi tőzsdei jelentés.
A rendszer bármilyen adat átalakítására képes, az adatokat ember által betáplált sablon eljárásokon keresztül fordítja emberi nyelven írt riportra.

Wordsmith: adatból riport

Akkor most aggódjunk a mesterséges intelligencia miatt?

Szóval, akkor aggódnia kellene a tartalomkészítőknek és a SEO szakembereknek? Nem hiszem.
Az AI még jó ideig nem váltja ki az embert a médiában. Egész egyszerűen azért, mert nem emberi. Viszont jó segítőtársa lehet a tartalomkészítőknek. Emelheti a tájékoztatás színvonalát mind a relevancia, mind a naprakészség tekintetében.
Az AI jól boldogul a számok és szabályok világában, de a média sokkal több ennél. A média – még egy egyszerű sportriport is, egy üzleti riportról nem is beszélve – az ember érzéseire, érzelmeire képes hatni, ezáltal befolyásolni tud későbbi döntéseket.
Én személy szerint azt gondolom, hogy az Ai erre még jó sokáig nem lesz képes, így nem lesz – nem lehet – torzító hatása a médiában. Ebből a szempontból én sokkal inkább aggódnék az emberi tényező miatt.
Az AI miatt meg aggódjanak a sakkozók (meg a metróvezetők, meg a vonatvezetők, a légiirányítók, az atomerőmű mérnökök, a taxisok, a könyvelők….és még sokan mások.) Amíg az AI egyetlen sort sem ír hozzá a saját programjaihoz, én nem aggódom.

***

Feiszt Tamás korábbi vendégbejegyzése ebben a blogban:
A GDPR és a cookiek

Tamás honlapja:
Mister Feiszt

SEO, tartalomkezelés és mesterséges intelligencia” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Kedves Tamás!
    Örömömre szolgál bejegyzésed – annál is inkább, mert mint írod a kisérő emailben, tulajdonképpen az a facebook bejegyzésem indította el a gondolataidat, amelyben a szaporodó ajánlatokat említettem nem kevés tamáskodással, melyek nagyszerű SEO előrehaladást ígérnek a mesterséges intelligencia segítségével. Csak fizessek.
    Nekem amúgy a témáról mindig Matt Cutts 2015-ös áprilisi tréfája jut eszembe, aki bejelentette, hogy munkatársaival a Ninja SEO programon dolgozik. Ennek lényege, hogy a program, mármint a Ninja SEO emberi beavatkozás nélkül elintézi a SEO munkálkodást.
    Ám az a helyzet, hogy a YOAST SEO engem nagyon is emlékeztet a gépies tevékenységre, amikor pontosan beégetett program súgja meg, hogy az alkalmazást használó mit is csináljon a sikeres SEO érdekében. Igaz itt a végrehajtás még az emberre vár, de mintha már nem is kellene gondolkozni, olyan favágó jellege van az egésznek.
    Bejegyzésedig jószerével csak a negatív árnyalatokra gondoltam az AI vagy MI kapcsán, de neked sikerült a pozitívumokra is ráirányítanod a figyelmem.
    Köszönöm!

  2. Én először arra használnám az AI-t hogy kiszűrje a fake news cikkeket és az AI-vel készített cikkeket. Utána arra, hogy kiszűrje a bér kommentelőket és a PR írásokat, a minden újságban megjelenő egyforma cikkeket.

  3. Kedves Sándor!
    Szellemes megjegyzésed köszönöm!
    Figyelmemet különösen a minden újságben megjelenő egyencikkek említése ragadta meg. Ez tényleg olyasmi, mintha nem is volnának szerkesztők, csak egy központi mesterséges intelligencia ugyanazt, ugyanott elhelyezné a lapokban vagy az online felületeken.
    A print, vagyis a nyomtatott sajtóban erre magyarázat az egy kézben lévő tulajdon. Ha ugyanazt hozzák le mindenütt, az igen költséghatékony, kevesebb újságíróra van szükség.
    (A napilapok piacán ráadásul az újságírást maga alá gyűri a propaganda – de ezt a szálat itt és most nem bogoznám.)
    Online pedig egy látszólag igen demokratikus rendszer az ok. Mindenki ingyen viheti az MTI híreit. Ám ezzel megölték a konkurenciát és teljesen egyhangúvá lett a magyar online hírközlés egy része. Gépies. Mesterségesen unintelligens -, hogy stílszerűen fogalmazzak.

Szólj hozzá!

%d blogger ezt szereti: