SEO szilánkok: tiszta Amerika és twitteren Somogyi Zoltán

1.) Amerikai SEO Services blogját nézegetem: egy képen gondterhelt, iszogató pasas tűnődik azon, hogy vajon a PPC (pay per click, vagyis a kattintás alapú fizetésre alapozott hirdetés) avagy a SEO volna-e jobb a honlapja számára?
Szóba se hoznám, hiszen mennyire ismerős a téma, ha nem olvasnék a sorokban a pszichológiai megközelítésről is, amely szerint az ügyfelek egy része a gyors jutalom felé hajlik (csak fizetni kell és máris működik, kattintásokat hoz a PPC.)


A SEO az más, itt hosszabb távon jelentkezik – a keresőtáblán elfoglalt jó helyezés képében – a haszon.
A blogbejegyző arra is kitér, hogy a PPC az ilyen megközelítésű ügyfél számára feneketlen pénznyelő zsák is lehet, egyszerűen nem tudja abbahagyni, mert ha megteszi, a kattintásszám a honlapon azonnal zuhanni kezd. (Hiszen a keresőtáblán elfoglalt helyezés elősegítése, megtartása – finoman szólva is – a PPC-nek  nem erős oldala, viszont a SEO-nak (a keresőoptimalizálásnak) igen.
No lám, amit mondani szoktam: a SEO, a keresőoptimalizálás sokágú tudomány… Amerikában.

2.) Öszintén szólva nem vagyok belehabarodva a twitterezésbe, de mint minden online marketinget, SEO-t, social networköt érintő dologba, ebbe is bele kell kóstolnom. Különben mit is mondanék az ügyfeleimnek a twitterről? Meg magam sem tudnám, hogy kedvelem-e ezt az új izét vagy sem!?

Egyébként érdekes tapasztalat, hogy aki “robbantani akar” valamilyen témát, az ma már a twitteren kísérletezik, mert ez az új média, az újdonság, innen lehet médiaőrületet csiholni.
(Az általam klasszikusnak tartott Csepeli György négy évvel ezelőtt még bloggal tudta “bolondítani, őrületbe kergetni” az internet népeit és a médiát.)
Ezt ismerte fel Somogyi Zoltán (http://twitter.com/SomogyiZoltan) is, akivel a twitteren magam is párbeszédbe keveredtem, s ha folyamatos eszmecsereként akarom leírni a szaggatott, egyenként maximum 140 karakterbe sűrített valamit, akkor az így festene:

– (B.L.) Manuel Castels pontosan leírja a tendenciát: miért törvényszerű a két pólusú pártrendszer. Ebben az MDF-nek “nincs helye”.
– (S.Z.) Igen, de középen akkor is marad valami 🙂
– (B.L.) Igen, középen marad valami: lyuk! 🙂
– (B.L.) Komolyabban: 2006, MDF, internetes mérés alapján írtam: szívesen adnak linket pártjuk honlapjára, elszántságot tükröz.
– (S.Z.) Nagy pártok szavazói bátrabbak és bevállalósabbak, ez ismert kutatási probléma egyébként.

Biztosan nem a twitter hibája, de félreértettük egymást! 2006-ban – Párthonlapok elemzése címmel készítettem egy elemzést, amelyben azt láttam, hogy:

Ám az sem mindegy, hogy a linket adó webhely milyen látogatottságú. Mivel az MDF a mezőnyben kiugróan magas link-számmal rendelkezik, de a PageRank értéke csupán 5/10-es, joggal feltételezhetjük, hogy a nagyszámú link mögött alacsony látogatottságú honlapok állnak.
Mindenesetre ez a szám mutathat valamilyen elszántságot a pártot pártolók részéről, magyarán szívesen adnak linket pártjuk honlapjára, ezzel is segítve — az MDF esetében — a parlamentbe jutást!

Magyarán: az MDF mellett állt ki a legtöbb honlap! Tehát a honlapgazdák bevállalóssága terén nem lehetett panaszuk és a célt, a parlamentbe jutást is elérték.

És hogy legyen itt valamilyen novum is MDF-ügyben, ide varázsolok egy friss, 2009-es táblát arról, hogy az interneten mekkorra a keresési hajlandóság egy-egy párt iránt:

partok
Érdeklődés a pártok nevére

A Google Trend tanúsága szerint az MDF nevére történő keresésekkel ez a párt most a negyedik helyen áll a Jobbik (narancs), a FIDESZ (kék), az MSZP (piros – lám ezt a színt a Google eltalálta 🙂 ) mögött, de az SZDSZ (sötétkék) előtt.

***

Ajánlom: keresőoptimalizálás

“SEO szilánkok: tiszta Amerika és twitteren Somogyi Zoltán” bejegyzéshez 2 hozzászólás

Szólj hozzá!

This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.