Keresőoptimalizálás, SEO

Miért érdemes válaszolni a blog hozzászólásokra?

Pletyka | Blog hozzászólás, interakcióHéder Sanyi barátom, a közismert céges tréningekkel foglalkozó szakember, szinte minden találkozásunkkor kedvetlenül említi meg a magyar blogokkal kapcsolatban, hogy a hozzászólásokra igen gyakran nem reagál a blog bejegyzője, s ezzel tulajdonképpen csak egy “kinyilatkoztatás” lesz a poszt.
– Bezzeg a skandinávoknál ez elképzelhetetlen! – szokta még az északi internetes kultúra barátja, Sándor, egy mély sóhaj kíséretében hozzá toldani.

Való igaz, a blog, tágabb értelemben a web 2.0 leglényege az interakció, ezért furcsa, ha egy érdemi hozzászólás válasz nélkül marad.

A lényeg az interakció

Kezemben a Tanulmányok a társadalmi kommunikáció témaköréből c. kötet, s azt a (felhőtlenül csevegő hölgyek látványából merített) példát olvasom Tóth Péter István Kommunikációs célok és tervek az interakcióban c. írásában, hogy:
“Egy-egy pletykálkodás konkrét, tudatos célja az érdekes történések megismerésére irányul, de többnyire absztrakt és csak ritkán tudatosodó célja az interakciónak, hogy megerősítsék a közösséghez való tartozásukat is.”

A bloggerek jelentős csoportjai, példának okáért mondjuk a cégblogok szerzői, kifejezetten az interakció révén szerzett előnyök kedvéért vezetnek blogot, tehát a tudatos elemnek ezerszer erősebben kell(ene) a körükben hatnia, mint a pletykálkodó asszonyok körében.

Persze nem minden hozzászólás érdemel választ, trollok, provokatőrök, hétországra szóló nagyokosok aligha számíthatnak párbeszédre, ha a moderációs folyamat végén egyáltalán felkerülhetnek az érdemi véleményt mondó “párbeszélők” közé.

A bloggerek némelyike ugyan határozottan kijelenti, hogy számára egyáltalán nem fontos a látogatók száma, de ne higgyünk nekik, mert a saját maguknak írók száma egészen bizonyosan kevés.
Márpedig aki a látogatóinak számát meg akarja tartani, az számos megoldással kívánja a kohéziót növelni, az érdekes témáktól, az előnyt biztosító megoldásokon át egészen a párbeszédig.

Persze közelíthetünk a társas felelősség oldaláról is.
Egy blogbejegyzéshez történő érdemi hozzászólás után keserű lesz a válasz nélkül hagyott hozzászóló szája íze, s nem hogy szorosabbá válna a kapcsolódása az adott bloghoz, hanem ellenkezőleg – távozik. A társas kapcsolatok, a szociálpszichológia  törvényszerűségei ugyanúgy hatnak a “blog bajnokság” NB I-ében, mint a megyei harmadosztályban! Rapoport “tit for tat” stratégiája, amely a bizalomra és az együttműködésre alapoz, mindenütt érvényesül(het).
Ha nem lehet egy sok hozzászólást generáló bejegyzés minden érdemi hozzászólására reagálni, akkor legalább egy-egy tipikus észrevételre érdemes gondot fordítanunk!

Evolúciós és SEO megközelítés

Korábban már elmeditáltam egy bejegyzésemben a manapság annyira divatos evolúciós elméletek tükrében a linkek szerepéről.
A hozzászólás egy bloghoz, különösen a viszonylag gyakori hozzászólás, hasonló energiával erősít egy blogot, mint a linkek is.
Vagyis segíti a “túlélést” és a “szaporodást”, vagyis az adott blog üzenetének, tartalmának jelenlétét, megoszthatóságát.
Vagyis olyan SEO (keresőoptimalizáló) képződmény, amely a keresőtáblákon elfoglalt helyet befolyásoló tényező, ennek minden pozitív következményével. Tehát ilyen értelemben is érdemes válaszolnunk a megjegyzésekre!

***

Témánkhoz kapcsolódó blogbejegyzések:

5 hozzászólás

  • myrtille

    Nagyon régen (2006)-ban írtam egyszer a kisvilágságról. Akkoriban lett egy olyan blogom, ami a hozzászólásairól lett híres. Számolatlanul több értéket kapott így mint amit én beletettem.
    Szerintem is fontos a beszélgetés, ettől lesz több.
    A kisvilágokat pedig azért említettem, mert alapja Csermely Péter egyik előadása volt, amiből ma már könyv is van.
    Annak idején a majmok kurkászásáról írtam, mint társadalmat stabilizáló tevékenységről. Ma ennek a szerepét átveszi a csevegés.
    “Ideje elkezdenünk észhez térni. (2) A második megjegyzésem talán még ennél is fontosabb. Remélem, az Olvasó tett már egy jelet a fenti bekezdéshez, és becsillagozta magának, hogy a nők stabilizáló szerepe a Föld jelenlegi összes fontos konfliktus-zónájából hiányzik. A nők jogaiért (trécselést is beleértve) vívott küzdelem nem egy nagylelkű cselekedet a hímtársadalom elnézőbb tagjai részéről, hanem egy elképesztően fontos pontja annak, hogy megmentsük a Föld stabilitását.”
    innen: weaklink.sote.hu/_index.php?target=konyv

    Rövid hozzászólásom:

  • Bognár László

    Kedves Myrtille! Vitatkoznék a beidézett szöveggel annyiban, hogy a jeles szerző a házasságomban, mint konfliktuszónában 🙂 aligha tudná kimutatni “a nők stabilizáló szerepét”. Épp ellenkezőleg, nőm az, aki a békességet feltúrja, porszívóztat meg ilyenek!
    Mindenesetre döbbenetes, hogy immár a blog szakirodalmába is befészkelte magát a női pletyka, mint kikerülhetetlen objektuma a modern kori turkászásnak 🙂
    Amúgy meg, persze, hogy igazad van. És kösz a belinket!

    PS.
    Kiszúrás ez Myrtille, mást terveztem, de ajánlásod óta az ajánlott könyv pdf-jén csüngök.

  • Héder Sándor

    Kedves Myrtille!
    Én is nagyon hiszek a nők stabilizáló erejében! Politikai, környezetvédelmi, társadalmi problémáinkat sokkal jobban meg tudnánk oldani, ha tudnánk egymásra hallgatva beszélgetni – akár személyesen akár a web segítségével. Ma sajnos a gyengeség jele, ha valaki egyáltalán meghallgatja a másikat.
    Hajrá Magyarország, hajrá hölgyek!

  • Héder Sándor

    Köszönöm Laci a hivatkozást!
    Valóban az olyan blogokat szeretem, ahol érdekes, elgondolkoztató írások és érdekes hozzászólások vannak. Ezért bookmarkoltalak Téged is!
    Barátsággal!
    Sanyi

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.