Miért érdemes válaszolni a blog hozzászólásokra?

Héder Sanyi barátom, a közismert céges tréningekkel foglalkozó szakember, szinte minden találkozásunkkor kedvetlenül említi meg a magyar blogokkal kapcsolatban, hogy a hozzászólásokra igen gyakran nem reagál a blog bejegyzője, s ezzel tulajdonképpen csak egy “kinyilatkoztatás” lesz a poszt.
– Bezzeg a skandinávoknál ez elképzelhetetlen! – szokta még az északi internetes kultúra barátja, Sándor, egy mély sóhaj kíséretében hozzá toldani.

Való igaz, a blog, tágabb értelemben a web 2.0 leglényege az interakció, ezért furcsa, ha egy érdemi hozzászólás válasz nélkül marad.

A lényeg az interakció

Kezemben a Tanulmányok a társadalmi kommunikáció témaköréből c. kötet, s azt a (felhőtlenül csevegő hölgyek látványából merített) példát olvasom Tóth Péter István Kommunikációs célok és tervek az interakcióban c. írásában, hogy:
“Egy-egy pletykálkodás konkrét, tudatos célja az érdekes történések megismerésére irányul, de többnyire absztrakt és csak ritkán tudatosodó célja az interakciónak, hogy megerősítsék a közösséghez való tartozásukat is.”

A bloggerek jelentős csoportjai, példának okáért mondjuk a cégblogok szerzői, kifejezetten az interakció révén szerzett előnyök kedvéért vezetnek blogot, tehát a tudatos elemnek ezerszer erősebben kell(ene) a körükben hatnia, mint a pletykálkodó asszonyok körében.

Persze nem minden hozzászólás érdemel választ, trollok, provokatőrök, hétországra szóló nagyokosok aligha számíthatnak párbeszédre, ha a moderációs folyamat végén egyáltalán felkerülhetnek az érdemi véleményt mondó “párbeszélők” közé.

A bloggerek némelyike ugyan határozottan kijelenti, hogy számára egyáltalán nem fontos a látogatók száma, de ne higgyünk nekik, mert a saját maguknak írók száma egészen bizonyosan kevés.
Márpedig aki a látogatóinak számát meg akarja tartani, az számos megoldással kívánja a kohéziót növelni, az érdekes témáktól, az előnyt biztosító megoldásokon át egészen a párbeszédig.

Persze közelíthetünk a társas felelősség oldaláról is.
Egy blogbejegyzéshez történő érdemi hozzászólás után keserű lesz a válasz nélkül hagyott hozzászóló szája íze, s nem hogy szorosabbá válna a kapcsolódása az adott bloghoz, hanem ellenkezőleg – távozik. A társas kapcsolatok, a szociálpszichológia  törvényszerűségei ugyanúgy hatnak a “blog bajnokság” NB I-ében, mint a megyei harmadosztályban! Rapoport “tit for tat” stratégiája, amely a bizalomra és az együttműködésre alapoz, mindenütt érvényesül(het).
Ha nem lehet egy sok hozzászólást generáló bejegyzés minden érdemi hozzászólására reagálni, akkor legalább egy-egy tipikus észrevételre érdemes gondot fordítanunk!

Evolúciós és SEO megközelítés

Korábban már elmeditáltam egy bejegyzésemben a manapság annyira divatos evolúciós elméletek tükrében a linkek szerepéről.
A hozzászólás egy bloghoz, különösen a viszonylag gyakori hozzászólás, hasonló energiával erősít egy blogot, mint a linkek is.
Vagyis segíti a “túlélést” és a “szaporodást”, vagyis az adott blog üzenetének, tartalmának jelenlétét, megoszthatóságát.
Vagyis olyan SEO (keresőoptimalizáló) képződmény, amely a keresőtáblákon elfoglalt helyet befolyásoló tényező, ennek minden pozitív következményével. Tehát ilyen értelemben is érdemes válaszolnunk a megjegyzésekre!

***

Témánkhoz kapcsolódó blogbejegyzések:

• A céges és a magánblog különbségeiről
• Hol legyen a cég blogja?
• SEO alapok