Miért érdemes válaszolni a blog hozzászólásokra?

Pletyka | Blog hozzászólás, interakcióHéder Sanyi barátom, a közismert céges tréningekkel foglalkozó szakember, szinte minden találkozásunkkor kedvetlenül említi meg a magyar blogokkal kapcsolatban, hogy a hozzászólásokra igen gyakran nem reagál a blog bejegyzője, s ezzel tulajdonképpen csak egy “kinyilatkoztatás” lesz a poszt.
– Bezzeg a skandinávoknál ez elképzelhetetlen! – szokta még az északi internetes kultúra barátja, Sándor, egy mély sóhaj kíséretében hozzá toldani.

Való igaz, a blog, tágabb értelemben a web 2.0 leglényege az interakció, ezért furcsa, ha egy érdemi hozzászólás válasz nélkül marad.

A lényeg az interakció

Kezemben a Tanulmányok a társadalmi kommunikáció témaköréből c. kötet, s azt a (felhőtlenül csevegő hölgyek látványából merített) példát olvasom Tóth Péter István Kommunikációs célok és tervek az interakcióban c. írásában, hogy:
“Egy-egy pletykálkodás konkrét, tudatos célja az érdekes történések megismerésére irányul, de többnyire absztrakt és csak ritkán tudatosodó célja az interakciónak, hogy megerősítsék a közösséghez való tartozásukat is.”

A bloggerek jelentős csoportjai, példának okáért mondjuk a cégblogok szerzői, kifejezetten az interakció révén szerzett előnyök kedvéért vezetnek blogot, tehát a tudatos elemnek ezerszer erősebben kell(ene) a körükben hatnia, mint a pletykálkodó asszonyok körében.

Persze nem minden hozzászólás érdemel választ, trollok, provokatőrök, hétországra szóló nagyokosok aligha számíthatnak párbeszédre, ha a moderációs folyamat végén egyáltalán felkerülhetnek az érdemi véleményt mondó “párbeszélők” közé.

A bloggerek némelyike ugyan határozottan kijelenti, hogy számára egyáltalán nem fontos a látogatók száma, de ne higgyünk nekik, mert a saját maguknak írók száma egészen bizonyosan kevés.
Márpedig aki a látogatóinak számát meg akarja tartani, az számos megoldással kívánja a kohéziót növelni, az érdekes témáktól, az előnyt biztosító megoldásokon át egészen a párbeszédig.

Persze közelíthetünk a társas felelősség oldaláról is.
Egy blogbejegyzéshez történő érdemi hozzászólás után keserű lesz a válasz nélkül hagyott hozzászóló szája íze, s nem hogy szorosabbá válna a kapcsolódása az adott bloghoz, hanem ellenkezőleg – távozik. A társas kapcsolatok, a szociálpszichológia  törvényszerűségei ugyanúgy hatnak a “blog bajnokság” NB I-ében, mint a megyei harmadosztályban! Rapoport “tit for tat” stratégiája, amely a bizalomra és az együttműködésre alapoz, mindenütt érvényesül(het).
Ha nem lehet egy sok hozzászólást generáló bejegyzés minden érdemi hozzászólására reagálni, akkor legalább egy-egy tipikus észrevételre érdemes gondot fordítanunk!

Evolúciós és SEO megközelítés

Korábban már elmeditáltam egy bejegyzésemben a manapság annyira divatos evolúciós elméletek tükrében a linkek szerepéről.
A hozzászólás egy bloghoz, különösen a viszonylag gyakori hozzászólás, hasonló energiával erősít egy blogot, mint a linkek is.
Vagyis segíti a “túlélést” és a “szaporodást”, vagyis az adott blog üzenetének, tartalmának jelenlétét, megoszthatóságát.
Vagyis olyan SEO (keresőoptimalizáló) képződmény, amely a keresőtáblákon elfoglalt helyet befolyásoló tényező, ennek minden pozitív következményével. Tehát ilyen értelemben is érdemes válaszolnunk a megjegyzésekre!

***

Témánkhoz kapcsolódó blogbejegyzések:

“Miért érdemes válaszolni a blog hozzászólásokra?” bejegyzéshez 5 hozzászólás

  1. Nagyon régen (2006)-ban írtam egyszer a kisvilágságról. Akkoriban lett egy olyan blogom, ami a hozzászólásairól lett híres. Számolatlanul több értéket kapott így mint amit én beletettem.
    Szerintem is fontos a beszélgetés, ettől lesz több.
    A kisvilágokat pedig azért említettem, mert alapja Csermely Péter egyik előadása volt, amiből ma már könyv is van.
    Annak idején a majmok kurkászásáról írtam, mint társadalmat stabilizáló tevékenységről. Ma ennek a szerepét átveszi a csevegés.
    “Ideje elkezdenünk észhez térni. (2) A második megjegyzésem talán még ennél is fontosabb. Remélem, az Olvasó tett már egy jelet a fenti bekezdéshez, és becsillagozta magának, hogy a nők stabilizáló szerepe a Föld jelenlegi összes fontos konfliktus-zónájából hiányzik. A nők jogaiért (trécselést is beleértve) vívott küzdelem nem egy nagylelkű cselekedet a hímtársadalom elnézőbb tagjai részéről, hanem egy elképesztően fontos pontja annak, hogy megmentsük a Föld stabilitását.”
    innen: weaklink.sote.hu/_index.php?target=konyv

    Rövid hozzászólásom:

  2. Kedves Myrtille! Vitatkoznék a beidézett szöveggel annyiban, hogy a jeles szerző a házasságomban, mint konfliktuszónában 🙂 aligha tudná kimutatni “a nők stabilizáló szerepét”. Épp ellenkezőleg, nőm az, aki a békességet feltúrja, porszívóztat meg ilyenek!
    Mindenesetre döbbenetes, hogy immár a blog szakirodalmába is befészkelte magát a női pletyka, mint kikerülhetetlen objektuma a modern kori turkászásnak 🙂
    Amúgy meg, persze, hogy igazad van. És kösz a belinket!

    PS.
    Kiszúrás ez Myrtille, mást terveztem, de ajánlásod óta az ajánlott könyv pdf-jén csüngök.

  3. Kedves Myrtille!
    Én is nagyon hiszek a nők stabilizáló erejében! Politikai, környezetvédelmi, társadalmi problémáinkat sokkal jobban meg tudnánk oldani, ha tudnánk egymásra hallgatva beszélgetni – akár személyesen akár a web segítségével. Ma sajnos a gyengeség jele, ha valaki egyáltalán meghallgatja a másikat.
    Hajrá Magyarország, hajrá hölgyek!

  4. Köszönöm Laci a hivatkozást!
    Valóban az olyan blogokat szeretem, ahol érdekes, elgondolkoztató írások és érdekes hozzászólások vannak. Ezért bookmarkoltalak Téged is!
    Barátsággal!
    Sanyi

Szólj hozzá!

This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.