Könyv. Csepeli György: A hatalom anatómiája

Egy könyv olvasója vagyok, mit érdekelne engem a könyv maga!?

Például az, hogy e mű, A hatalom anatómiája 2013-ban, Csepeli György és a Kossuth Kiadó karikába zárt C jele mellett, az NKA támogatásával született meg.
Sokkal izgalmasabb, hogy a könyv olvastán, vagy akkor, amikor még ki sem nyitottam azt, én, mint olvasó mit gondolok. Pontosabban fogalmazva: a könyv olvasói vajon milyen előképpel, netán előítéletekkel veszik kezükbe a papírlapokat.
Ilyen szempontból vajon a szerző hogyan is áll mondjuk a haza dolgában?
Nem könnyű, de indokolt kérdés, hiszen a politikai mezőben az ellenoldal szerint a “hazafiatlannak” kikiáltott SZDSZ színeiben (szak)politizált, a karaktergyilkos szándék folyamatosan a drágának tartott, a számítástechnika magyar hajnalán az óvodásoknak szánt “kakaóbiztos” számítógépek miatt átkozza és igyekszik lejáratni őt.

 De a hazaszeretet valójában nem ilyen együgyű, primitív megközelítést kíván, hiszen a hazaszeretet nyitott, másokhoz ezer szállal kapcsolódó, nem kirekesztő hanem befogadó és sokszínű!

A haza szeretete aligha kiáltható hitelesen szerteszét valamilyen rozzant gebe hátáról, árvalányhajak lobogása alatt a Kárpátok bérceiről – ahogyan ezt a mai kurzus egynémely titán kádere teszi.

A hazaszeretet olykor egészen különösnek tetsző formában is megjelenhet, csak szem és fül kell hozzá, bár a politikai mezőben – amelyről oly sok szó esik a könyvben – erre nincsen se fül, se szem, ott csak a semmi van…
Kell még vagy ötven év, míg Csepeli Györgyöt azon hazájukat szerető szakpolitikusok közé sorolják, akik egy új korszak jelentőségét felmérve elősegítették a számítástechnika, az informatika eszközeinek, a hálózati társadalom tudásbázisának kialakítását. Azok közé fogják sorolni, akik nem a szájukkal voltak hazafiak, hanem a határokon túl magyar billentyűzeten biztosítottak hozzáférést az interneten a határokon túl élő magyaroknak.

De aligha “vétett” a szerző, hogy belemártsuk a napi politikába, hiszen műve éppen az idők végtelen hosszára kínál – a hatalom anatómiájáról – példákat, törvényeket, törvényszerűségeket, magyarázatot.

Ellentétek hálójában az idő és a tér

Az idő ellentétes cölöpjeire a szociálpszichológus köteleket feszít, így fonva hálót a hatalom jellemzőinek befogására:
irracionalizmus – racionalizmus; konfliktus – konszenzus; verseny – együttműködés; pesszimizmus – optimizmus; szabadság – egyenlőség; egy központ – több központ; elnyomás – szerződés; változás – fejlődés; Gemeinschaft – Gesellschaft; barát – ellenség.

A filozófia és a történelem alakjainak sokasága tűnik föl a könyv lapjain. Anaximandrosz, Platón, Nietche, Heidegger, Hitler, Sztálin, cárok és cárnők, uralkodók és forradalmárok, hazafiak és árulók, plebejusok és arisztokraták, például Károlyi Mihály.
Károlyi Mihály a Trianonért bűnössé tett személy példájaként áll elénk, akit – a könyvben olvashatjuk bővebben is az idézetet – Bethlen e szavakkal tett bűnbakká 1932-ben:
“…magam előtt látom Károlyi sötét alakját, magam előtt látom a vérző, csonka országot, amelyet az ő tehetetlensége, az ő gonosz hiúsága tett tönkre.”

És most elkanyarodom ismét a könyvtől. (Miféle könyv volna az, amely nem késztetne folyton elgondolkozásra?)
Károlyi Mihály visszaemlékezéseit olvasva iszonyú erővel hatott rám a “vörös gróf” következő, a saját birtokának a fölosztásakor szerzett és érzékletesen leírt megfigyelése (kiemelés tőlem):

“Az egykori magyar földbirtokosok… elkeseredett dühvel szegültek szembe ezzel a reformmal…
Mint az ország egyik legnagyobb birtokosa, én magam kezdtem el saját kápolnai birtokomon…
az összegyűlt parasztok nagy esernyők alatt álltak ott, mélyen barázdált arcukból a meglepetés, a csodálat és a gyanakvás valami leírhatatlan keveréke sugárzott felém.”
Károlyi Mihály: Hit, illúziók nélkül

Sokak szerint 1989 is ilyen volt. Valamit osztottak. A meglepetés, a csodálat és a gyanakvás csak később jött elő…

 A politikus

“I support the left, though I’m leaning to the right
I support the left hey, though I’m leaning to the right
I’m just not there when it’s coming to a fight”
Jack Bruce – Politician Lyrics; Album: Miscellaneous

A politikai mező a való élettől eltérő erőkkel átitatott – ennek szabályszerűségeit is megismerhetjük Csepeli György művéből. A politikus így egészen másként viselkedik, mint ahogyan polgárként viselkedne.
A polgár viszont rabja is a politikának, (ha úgy tetszik elszenvedője), de egyszersmind kritikusa (és alakítója) is annak.
A köznapi élet szereplői szemében a politikának és a politikusnak (általában) nincs becsülete.
Mind a közbeszéd, mind a “magas művészet”, mind az olyan populáris műfaj, mint amilyen a rock tele van a politikusok megvetésével.

Számomra Jack Bruce csúfondáros dallama (és persze a szövege) adja vissza leginkább ezt a “közérzetet”. Jöjjön tehát a világhírű basszusgitáros Rory Gallaghar társaságában. Politician:

Persze, miért is ne volnának “következetes” politikusok?! Olyanok, akik képtelenek szembenézni a valósággal, ortodox módon közelítenek bármihez is, a kurzus féligazságaival takarják el a teljes igazságot.
Ilyen jelenség teszem azt, amikor a doni katasztrófával kapcsolatosan a magyar honvédelmi miniszter azon sajnálkozik, hogy a munkaszolgálatra behívottaktól (értsd: döntően a zsidó származású magyar állampolgároktól) elvették a haza fegyveres szolgálatának lehetőségét.
A miniszter úr és kurzusa gyalázatos féligazságával szemben az életüket vették el – nem mást és nem kevesebbet!
Ha nem a fronton, ha nem munkatáborban, akkor a Dunában, vagy jeltelen sírban végezték.
Miért nincs esély a történelemben oly’ sokszor a teljes igazságra – gondolkoztat el a könyv…

Titán káderek

A könyv részletes leírást ad a vezető politikus személyiségjegyeiről, a rá ható “erőkről” és az őt körülvevő személyekről, az udvartartástól a médiamunkások hadáig.
Nekem a “titán káderek” fogalma ugrott be a régi időkből.
A szocializmus idején a a titán káder fogalom azt az elvhű elvtársat jelentette, akit ti tán’ tudtok használni valamire. Akkoriban úgynevezett “kádertemetők” is létrejöttek, ahová a vezetőket általában lejárt szavatosságú titán káderekből vezényelték. Ilyenek voltak a közbeszéd szerint például a moziüzemi vállalatok.

(Egy ilyen munkahelyen az osztályvezető arról panaszkodott, hogy az új Skodája nem röppen eléggé gyorsan. A munkatársai karéjában érdeklődő titán elvtársat az osztályvezető helyettes megkérdezte: leengedte-e már a gyári, elhasznált levegőt a kerekekből? Mert ezt a visszafogott sebességet gyakran a kerekek poshadt levegője okozza.
Az osztályvezető kiballagott az autójához, leengedte a gumikból a poshadt levegőt és fáradtságos igyekezettel, kézi pumpával friss levegőt fújt az abroncsokba.)

Ám minden korszaknak megvannak a maga titánjai. Mondhatnánk – folyamatosan biztosított a megújulás, a friss a levegő.

Olykor a titán káderek legfőbb funkciója, hogy alkalmatlanságuk okán az első számú vezető fényességét el ne homályosítsák! Így lehet Magyarországon akár köztársasági elnök, akár miniszterelnök helyettes olyan személy, aki mögött valóságos politikai erő nem áll és képességei nevetségesen harmatosak. Az ilyen “felállás” biztosíthatja az első számú vezető számára azt is, hogy környezetéből senki sem lesz alkalmas az ő leváltására, puccs megszervezésére, hatalma kiterjesztésének a megakadályozására.

A szerző szemléletéről – “fehér ló és vörös talár nélkül”

“A nyílt piacon
vérem cseppjei
dobolják
Kassák Lajos vagyok
csak így
borzalmas egyszerűséggel
Kassák Lajos
a hegyvidékről
fehér ló
és vörös talár
nélkül.”
Kassák Lajos: Vallomáspár

Csepeli György tárgyilagos szemmel tekint végig könyvében az emberiség történetén. Ez a szem a politikai antropológia látószögéből vizsgálódik, sok szállal kötődve más tudományágakhoz, de a szerző úgy véli az Előszóban, műve “nem illeszkedik be egyik szaktudomány kánonjába se”.
Látásmódját kassákinak is nevezhetném, a mély értelmű “fehér ló és vörös talár nélkül” kifejezéssel.

***

Kapcsolódó bejegyzések:

Az Új tekintélyelvűség a mai Magyarországon-t olvasom

Húsvétra web 2.0 e-könyv

Időutazás a marketingben. Én 2.0

Orvosi váró 2.

Csepeli György vendégbejegyzése ebben a blogban:

Fejezetek a blogtörténelemből

Könyv. Csepeli György: A hatalom anatómiája” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Az első számú vezető fényességét el ne homályosítsák! Bizony ez a gondolkodás Európa ezen szögletében olyan mélyen belénk épült, hogy függetlenül a rezsimek változásától a mai napig működőképes.
    Kedvenc nyári olvasmányom, a Startra kész nemzet, Izraelről szól. Ott az emberekbe az ivódott bele, hogy nagy-pofával nekimennek a vezetőknek. Vezető csak az maradhat aki ezen vitákban megállja a helyét. Érdemes megnézni ennek az attitűdnek milyen hatása van a gazdasági eredményekre!

  2. Nálunk minden a hatalom szolgálatának, erősítésének és védelmének van alárendelve, nem a haladásnak!
    Az elmúlt évek egészen szélsőséges formában mutatják meg a zsákutcás “fejlődésünket”.
    Eleve már a lakosság két részre “metélése”, ahol a jobb és baloldal megkülönböztetése tulajdonképpen a jókra és gonoszokra osztást szolgálja. Mesebeli állapotok ezek. Sárkányok és Szent Györgyök, gonosz törpék, mostohák és deli magyarok viaskodásával – hogyan is lenne itt startra kész bármi is.

Szólj hozzá!

%d blogger ezt szereti: