Keresőoptimalizálás? Fuksz Ágnes szociológus (SZEF) szerint

Előzmény: Keresőoptimalizálás, honlap-optimalizálás, keresőmarketing, SEO? Minek nevezzelek?

Fuksz Ágnes szociológus (SZEF = Szellemi Erőforrás)

Induljunk ki a változásból, a fejlődésből. A nyelv él és folyamatosan változik. A családi környezet, az iskolázottság és az olvasottság (életünk végéig tartó szocializáció) alapvetően meghatározza a szókincsünket, nyelvhasználatunkat.
De a nyelv fejlődése nélkül arra sem lennénk képesek, hogy a körülöttünk, a világban zajló változásokat le tudjuk írni, meg tudjuk fogalmazni. Ez teszi lehetővé, hogy az új dolgoknak, fogalmaknak mindenki által érthető kódokat, elnevezéseket adjunk.
Ha csak ezt az egyetlen szempontot vesszük figyelembe, már igaz, hogy életünk végéig tanulnunk kell.

Az elmúlt pár évtized azonban radikális változást hozott az életünkben, az ismereteinkben és így a nyelvünkben is.
Az információs (és tudásalapú) társadalommal olyan mennyiségű új információ került a mindennapi nyelvhasználatunkba, amelyet korábban elképzelni sem tudtunk volna.
Jelen kérdéskör kapcsán két szempontból tartom fontosnak ezt a jelenséget (amellyel mellesleg nem is foglalkozunk megfelelő hangsúllyal), az egyik társadalmi, a másik pedig szakmai.

Társadalmi szempontból teljesen nyilvánvaló mindenki számára, hogy jelentős tudásszakadék húzódik két generáció között. Manuel Castells “A hálózati társadalom kialakulása” című könyvében nem véletlenül nevezi tragikus generációnak ezt a korcsoportot (ezt a jelenséget a közép- és kelet-európai országokban lehet a leginkább megfigyelni). Nekik még nem természetes a bitek és a számítógépes hálózatok használata, de a társadalmi szintű oktatásban már nem vesznek részt, így rajtuk és környezetükön, lehetőségeiken múlik, hogy miként tornázzák át magukat a szakadék túlsó oldalára. Ne felejtsük el, hogy komoly veszélyt rejt ebben az esetben is a leszakadás miatti társadalmi zárványok kialakulása. Ebből következik, hogy a megoldásnak is társadalmi szintűnek kellene (kellett volna) lennie.

A másik kérdés az infokommunikációs fejlődéssel kialakult szakmai nyelv átvétele, megértése és megértetése.
Ha angol nyelven folyik a társalgás, és a terminus technicus már minden résztvevőnek ugyanazt üzeni semmi probléma, szakemberek beszélgetnek.
A szakemberek egy része (legyen most ez a példa) könyvet ír az anyanyelvén, mert valamilyen tudást, ismeretet át szeretne adni. Na itt kezdődnek a problémák: az adott szakmai kifejezést hogyan fordítsa magyarra, hogy mindenki megértse. Mivel ebből a szempontból, másodlagos nyelvvé válik a magyar, nyilvánvaló, hogy az informatika “anyanyelvéből”, az angolból kell kiindulni.
A legegyszerűbb megoldás az ún. tükörfordítás. Na itt szoktak a problémák kezdődni. Vagy nem lehet egyetlen szóval behelyettesíteni magyar nyelven (ilyenkor jönnek a különböző szóösszetételek, amely viszont lehet, hogy megint egy nem egyértelmű, magyarázatra szoruló elemet tartalmaznak); vagy a tükörfordítás a mi nyelvünkben olyan árnyalatnyi különbségeket, érzelmi többletet hordoz, amely komoly félreértésekre adhat okot. (Egyetlen példa, persze szociológiából, “informatikául” még tanulnom kell, az Új Magyarország Fejlesztési Tervben szerepelnie kell az összetartó, szolidáris társadalom kifejezésnek. Ezt az “inclusion” tükörfordítása alapján “befogadó társadalomként”, fordították és az egész programban így szerepel, hiába hívtuk fel a figyelmet, hogy a magyar szövegkörnyezetben ez mást jelentéssel bíró kifejezés.)

Akkor most mi a megoldás?
A gyakorlat azt mutatja, hogy (sajnos) kevesen gondolkodnak el egy-egy ilyen szóösszetétel jelentésén. Vagy megértik az emberek (a társadalom jelentős része, aki kénytelen használni, de lehet, hogy fogalma sincs, hogy mi a fogalom valósa tartalma), vagy nem. Az, hogy a kérdés felmerült, számomra azt üzeni, hogy igen, az igazi szakember úgy akar új ügy feleket szerezni, hogy közben a felajánlott szolgáltatásról a lehető legtöbbet szeretné elmondani.
Megnéztem az interneten a SEO-ra adott magyar válaszlehetőségeket:
– SEO: Search Engine Optimization – keresőoptimalizálás
=Weboldal (illetve komplett site) olyan kialakítása, mely az oldalra mutató hivatkozásokkal együtt hozzájárul az oldal minél jobb helyezéséhez a keresőkben.

Akkor most mi a megoldás?
A megoldást nem tudom, csak javaslatom és elképzelésem van. Egy olyan szótár megalkotása, amely mindenki számára elérhető és nem éri be egyetlen szóval a magyarázatot, hanem körbejárva, több oldalról megközelítve magyarázó jelentéseket lehetne írni. Egy eredményben biztos vagyok: több magyar ember lesz, aki megértené a saját nyelvét.
A portálomon van erre kialakított hely, ahol működhetne.

Uraim, nem könnyű, de szép feladat. Bár ez olyan munka, ami sohasem ér véget, hiszen a fejlődés megállíthatatlan, de azért elmondhatnák “ez jó mulatság, férfimunka volt”!

“Keresőoptimalizálás? Fuksz Ágnes szociológus (SZEF) szerint” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Ha jól értem, akkor megbújik a sorok között egy olyan gondolat, mely szerint a különböző szakmákban leggyakrabban “tükörfordítanak” a szakemberek (akik a szakmájukhoz értenek természetesen, de nem “őrei a magyar nyelvnek” s így rontanak, rontunk rajta rendesen).

    Tehát akkor:
    1) keresőoptimalizálás, találatoptimalizálás, keresőkre optimalizálás – vagy mi legyen?
    2) Vajon mit mond a nyelvész? Hagyjuk-e a dolgokat így, a maguk medrében csordogálni, s nincs is értelme a “tükörfordítások”, idegen rövidítések (lásd SEO) ellen hadakozni vagy olykor legalább tegyünk erre kísérletet?

  2. Talán ennyire nem ítélném meg súlyosan a helyzetet a nyelvrontással kapcsolatban, de tény és való, hogy az az igény, hogy mindenki számára érthető legyen a kifejezés, valahogy elmarad, egyre inkább elmarad.
    Korábban a nyelv változása inkább az új tárgyakra irányult, így a megfogható és “látható valamit” könnyebb volt megjegyezni és értelmezni mint egy egy fogalmat.

    Ha a három lehetőség közül kellene választani, szívem szerint a keresőkre optimalizálást választanám, de az emberekben ott az igény az egyszerűbb kifejezések használatára, tehát nem sokáig élne meg. így keresőoptimalizálás lenne / lesz belőle. Én ezt a kifejezést érzem életszerűnek.

    (A kisördög megszólal: ma olvastam, hogy a vállalkozásoknak, cégeknek, mindössze 60-65 % rendelkezik honlappal. Az a kb. 40 % érteni fogja, hogy egy honlapot miért kell optimalizálni? – Kisördög elhallgatott.)

    A rövidítések “meghonosítására” természetesen semmi szükség nincsen.

    Én még mindig azt mondom, hogy egy segítő szótárra lenne szükség és sokkal több ismeretre az “általános” felhasználók között. Ehhez mi segítséget nyújthatunk! A tükörfordításokkal pedig bánjunk egy kicsit figyelmesebben!

Szólj hozzá!