Keresőoptimalizálás és társadalom

Könyv: A jelenkori magyar társadalom

A jelenkori magyar társadalom című könyv borítója.
A jelenkori magyar társadalom

Ha a keresőoptimalizálás – vagy másképpen a SEO – önmagában képes volna a csodákra, akkor jóval egyszerűbb dolgunk volna.
De a keresőoptimalizálás önmagában szinte semmire sem jó! Pláne nem csodára.
A SEO csupán része a keresőmarketingnek, majd tágabb körben a marketingnek, s egy cég, egy szervezet, egy vállalkozás általános marketing felkészültsége, anyagi háttere, az ott dolgozók műveltsége, a cég kultúrája nélkül keresztet lehet vetni rá.
De ez a rendszer egy társadalmon belül helyezkedik el, lényegét, körülményeit az határozza meg és persze arra is hat vissza.
Egy nagyon egyszerű kérdést teszek föl, hogy érzékeltessem ezt a kapcsolatot: vajon milyen mértékben csökkenti Magyarország teljesítményét, a vállalatok SEO eredményességét, hogy a számítástechnikai mérnökök, a felkészült marketingesek jelentős számban elhagyják az országot?

De kérdezhetném azt is: kik lesznek a befogadói a munkánknak? Milyen osztályok, rétegek, csoportok élnek ma itt, milyen jellemzőkkel bírnak?
A kérdés mögött gondolom felsejlik, miért tartottam fontosnak – az “élvezeten”, az elmúlt esztendők újra átélésén túl – elolvasni Valuch Tibor könyvét, melynek címe A jelenkori magyar társadalom. (Osiris, Budapest, 2015.)

A könyv a rendszerváltástól tekinti át a magyar társadalom változásait.
Bepillantást nyerünk a demográfiai módosulásokba, a kifelé irányuló migráció kiszélesedésébe, az elöregedést tükröző korfára, az európai átlagnál fájdalmasan rövidebb élethosszra.
A migrációval kapcsolatban azt is megtudjuk, hogy a határainkon túl élő magyaroknak sem a legfontosabb célországa már Magyarország!
Mindez mögött a szerző felmutatja az okokat és a politika arcát is, amely például a nyugdíjrendszer területén nem készíti fel az országot a várható bajokra.

Zárt osztály

A mű számtalan ismerettel ajándékozza meg olvasóját a településhálózat változásairól, a szegregációról, a kisebbségekről és etnikumokról.
A társadalom rétegeződése, csoportjainak leírása különösen izgalmas olvasmány. Bizonyára mindannyian ráismerünk a valóságra, amikor arról olvasunk, hogy az elit – amely a társadalom 2-3 százalékát jelenti, mintegy 60-70 ezer családot – tipikusan zárt, őrzött lakóparkokban él. Ezt a csoportot mintegy 150-200 ezer családot jelentő jómódú réteg “egészíti ki”.
Természetesen a szegénység is megjelenítődik a könyv lapjain. (Bár csak ott volna jelen…)

A társadalom és a politika viszonyáról egyebek között ezeket a sorokat olvashatjuk:

”A közgondolkozásban – egyfajta Kádár-kori örökségként – továbbra is markáns a paternalizmus, az állami gondoskodás iránti igény. Mindeközben … az államnak, mint intézménynek erős az elutasítottsága. … A mindennapok társadalmi gyakorlatát meghatározza a demokratikus tapasztalat hiánya, a hatalomnak való kiszolgáltatottság maradandó élménye, a helyzet megváltoztathatatlanságának érzése.”

A jelenkori magyar társadalom c. mű a kultúra és az információ kérdéseivel is foglalkozik. Megállapítása szerint “ha az EU-s átlaghoz képest némi lemaradással is, de Magyarország is átlépett az infokommunikációs kultúra és a kialakulóban levő infokommunikációs társadalom korába.”

Szóval számtalan információt kap az olvasó a magyar társadalom jelenlegi állapotáról. Már csak fel kell használnunk a munka, például a keresőoptimalizálás során. Mármint Magyarországon – ha maradunk…

***

Könyvekről korábban:

Szólj hozzá!

%d blogger ezt szereti: