Golden Blog 2009 – ellentmondások, pl. a nem nevezés joga

Aranylik-e még a Golden blog?

Félreértések elkerülése végett jegyzem meg: a HVG által celebrált Golden Blog kikerülhetetlenül fontos, hiánypótló blogversennyé nőtte ki magát az elmúlt esztendőkben. Tehát amit mondok az ennek fényében értendő.
Mindemellett jegyzem meg, hogy már 2008-ban felmerült néhány ellentmondás, amelyek az idén tovább érlelődtek.

1.) A nem nevezés joga.
A szervezők nem adják meg a “nem nevezés jogát”, vagyis bárki bárkit nevezhet a versenyben. Ez első pillantásra szörnyen demokratikusan hangzik, de nem az.
Vannak olyan kategóriák, amelyben hivatásos szakemberek blogjai kerülnek, s így a “verseny”, a “játék” túlnő eredeti keretein és a konkurenciaharc részévé is válhat.

Ismerve a zsűri összetételét, annak viszonyrendszerét, üzleti érdekeit, ízlésvilágát – olykor szinte száz százaléknyi pontossággal előre meg lehet mondani az eredményt. Ezért a potenciális versenyző nem nevez vagy nem nevez egyes kategóriákban.
Vajon a nem nevező cégnek, vállalkozónak joga van-e a saját jó hírnevének (goodwilljének) védelmére, vagyis arra, hogy ne adja a nevét egy ilyesfajta “szórakozáshoz”?
(Pláne akkor, ha a szervezők, az előzsűri, zárt rendszerben, vagyis a nyilvánosság kizárásával tehet blogokat ebből abba a kategóriába, a saját megfontolása szerint.)

2.) A változatlan összetételű zsűri
Ha évekre visszamenőleg szinte ugyanazok alkotják a zsűrit, akkor a szemellenzős ló effektusa állhat elő: rögzít egy helyzetképet, amelyből nincs vagy alig van elmozdulás.

***
Linkek a Golden Blog témában:

Golden Blog 2008

Golden Blog 2008 – komplex blog kategória, zsűrizés

Golden Blog 2007 – a kiírók felelősségéről

A Golden Blog 2007, mint taktikai mező

Golden Blokk 2007 – Helyi.érték: két blogom küzd

“Golden Blog 2009 – ellentmondások, pl. a nem nevezés joga” bejegyzéshez 14 hozzászólás

  1. Nekem kicsit keserű a szám íze a “verseny” után; úgy tűnik, hogy inkább volt ez egy Potyomkin-verseny, ahol mi, versenyzők, voltunk a díszlet, egy viszonylag zártkörű ????csoport játékában.

    Cégblogommal a tanácsadói kategóriában indultam, és azt észleltem, hogy a tanácsadás, mint interneten keresztül működő oktatási-tapasztalatátadási-szakmai figyelmeztető- és felkészítő rendszer, a szervezőknél a SEO-ra, a benfentes keresőoptimalizációra és hasonlókra korlátozódik.

    Én kiegészíteném, folytatnám, a javaslatsorodat:

    3. Mindenképpen szeretném kérni, már csak a verseny tisztasága érdekében is, hogy a Szervezők hozzák nyilvánosságra a teljes sorrendlistát, hogy velem együtt mindenki tudhassa, láthassa, hogy merre is tart a blogja, milyen távolságban vagyunk az elsőktől és egymástól.
    4. A jövőre nézve javaslom a Szervezőknek, hogy mind a versenykategóriákat, mind az értékelési szempontokat gondolják újra, és – akár a jelenlegi versenyre jelentkezők bevonásával – nyilvánosan beszéljük meg, hogy miként képzeljük el mi, jövendőbeli versenyzők a lebonyolítást, a rendszert. Ez a megoldás – véleményem szerint – a Golden Blog tekintélyét , súlyát emelné. megértem, és elismerem, hogy a verseny a Szervezőké, és úgy bonyolítják ahogy akarják, azt hozzák nyilvánosságra amit akarnak, úgy döntenek, ahogyan azt akarják.

  2. Az ötleteket el kellene küldeni a goldenblog szervezőinek is, nem vagyok benne biztos, hogy az itteni kommenteket olvassák.

    A zsűrizéshez annyit, hogy a közönségszavazat is beleszámít az eredménybe, az meg erősen változó 🙂 Megjegyzem, tavaly nem sikerült a bloggal bekerülnöm a top10-be, pedig nagyon igyekeztem, idén negyedik lettem, mert még jobban igyekeztem. Disclaimer: két kapcsolatom van a szervezőkkel az RSS feed és a twitter, de semmilyen üzleti érdekem nem fűződik hozzájuk (az etarget hirdetési bevételeken kívül – de azt úgyse befolyásolják).

    Úgy tudom, hogy ha valaki értesítette a goldenblogot, és kérte a blogjának mellőzését, akkor erre volt lehetőség (de lehet tévedek).

  3. Kedves Martina!
    1) Gratulálok az elért eredményedhez, nem véletlen, hogy tőlem is visz régóta link a blogodhoz, a blogrollomból.
    2) Nagyon szomorú helyzetképet feltételezel, ha azt gondolod, hogy egy olyan erejű blog Golden Blog-ra vonatkozó bejegyzését nem olvasnák el a Golden Blog szervezői, amelynek bejegyzése szinte az első órákban a Google első húsz találatában megtalálható a Golden Blog 2009 kifejezésre.
    Azért lenne ez szomorú, mert ez azt jelentené, hogy a szervezőket nem érdekli, hogy mi jelenik meg a versenyről. Ugye,nem így gondolod?!

  4. Kedves FyGureout!

    Bloggerként éppen azért mondom a fentieket, mert a Golden Blog, erényei mellett, képes a kedv elvételére. (Mint írod: “Nekem kicsit keserű a szám íze a “verseny” után; úgy tűnik, hogy inkább volt ez egy Potyomkin-verseny, ahol mi, versenyzők, voltunk a díszlet, egy viszonylag zártkörű ????csoport játékában.”)

    Éppen a szabályok egy részének valamint az értékelés egy részsének átláthatatlan volta miatt születnek olyan vélemények, mint amilyen 2008-ban a Marketing szabóságé is volt:

    “Azért nem akartam indulni, mert az elmúlt évek “üzleti blog” versenyein azt láttam, hogy hasonlóan a vizespólós versenyekhez, a tanácsadói blogok rangsorolása során sem az győz, akinek jobbak a mellei, hanem az, aki befolyásosabb nagykutyának a macája.”

  5. Én ezzel a nem nevezéssel valahogy úgy vagyok, ahogy a fotózásról szóló szabály: közterületen ne kukorékoljon senki azért, ha a lencse által befogott területen belülre keveredik! És egyébként is. Nekem erről az egészről a varjú dala jut eszembe:

    Ülök a kövön.
    Előttem e tér.
    Kár!

    😀 😀 😀

  6. Kedves El-lobo!

    Annyira azért nem keseredtem el, az ereimet nem vágom fel hosszában és keresztben sem. 🙂
    Egyszerűen csak bosszant; tényleg végignéztem az összes kategória-társat a listáról, és bztosan állíthatom, hogy az első tízbe lett volna a helye Héder Sanyi blogjának, Koós Miklós blogjának, vagy – némi szerénytelenséggel – az én cég-blogomnak is akár.
    Mégsem a szőlő a savanyú, hanem az eljárás.

    Kedves Varsányi Martina!
    Kételkedem, hogy a goldenblogosok olvassák-e ezeket a sorokat. Teszem ezt azon az alapon, hogy én már az eredményhirdetés másnapján pufogtam egy keveset a honlapjukon, majd kibővítettem 30-án egy újabb hozzászólással a véleményemet: http://www.goldenblog.hu/2009/a_tanacsadoi_kategoria_vegeredmenye#kommentek nem is reagáltak.
    Akkor miről is beszélünk?

  7. Kedves Malvina és FYGureout!

    1.)
    A hangsúlyos “nem nevezés” valamely kitüntetés át nem vételének, a nem kézfogásnak – eme, főleg a politikában tapasztalt jelenségeknek – a szelídebb formája.
    A “nem nevezés” azt jelentheti például, hogy tiltakozom a “zárt rendszerű” szabályok miatt. Jelentheti, miként a híres marketing-szabónál, Máriánál, hogy az adott kategóriában nem fogadja el a zsűri illetékességét, kompetenciáját esetleg emberi minőségét.
    (V.ö. Gyurcsány polgártárs véleménye Szekeres polgártársról.)
    A nem nevező-nek felesleges a szőlő savanyúságát vetni a szemére, mert a nem nevezés még az eredményhirdetés előtt (vagyis a szőlő fogyasztása előtt) be szokott következni.

    2.)
    A nem válaszolás, a “nem vesszük észre a véleményed- tehát az érdektelen, vagyis te nem is létezel” magatartási minta élő, eleven szokás. Ha ez érem, akkor van másik fele is, amely azt jelenti: csak mi létezünk, csak mi vagyunk, csak mi számítunk – te pedig nem vagy benne a mi a fogalmába.
    (V.ö.: Aki nincs velünk – az ellenünk van!)

    Én biztos vagyok abban, hogy a HVG nem ezen az alapon fog eljárni FYGureout és mások véleményével, mert ha igen, akkor fogyatkozni fog a játékosok és a kattintások száma – és az nem jó! És az elmúlt években a Golden Blog-ban láttam már változásokat – és remélem fogok is.

  8. Kedves Malvina!
    A közterület és a fotós viszonylatában az a helyzet, hogy ha a fotós alulról igyekszik fényképezni szoknyás hölgyeket, (mert azt gondolja, hogy a köztér az övé, és a szoknyások vessenek magukra, miért nem járnak nadrágban), szóval az ilyen fotóst előbb-utóbb fenéken fogják billenteni.
    Magyarán: a köztérnek is vannak írott és íratlan szabályai, olyanok is, amelyek a fotósra vonatkoznak.

  9. Éppen ezért kellett pótolnom a hiányt!
    Ugyanis a te példádban a felelőtlenül lencse elé ténfergő cégek, vállalkozások képe villant fel, akik a nagyon rendes, szabályokat betartó fotós gépe előtt mutatják meg viszolyogtató énjüket.
    És arról elfeledkeztél, hogy négykézlábas, vagyis szabályszegő fotósok, vagyis a nyilvánossággal visszaélő médiahogyishívjákok is létezhetnek. Mintahogy galád cégek is, akár szoknyában is. 🙂

    P.S.
    Mindenesetre érzékelek egy olyan “veszélyt”, hogy ez a blogbejegyzés kezd elcsúszni eredeti mondandómtól. Se a móka, se a túldimenzionálás nem célom.
    Tehát a bejegyzés törzsszövegében leírt ellendmondásokra történő figyelemfelhívás volt és maradt is a célom. És a hozzászólások megerősítettek abban, hogy olyasmiről beszéltem, ami létezik.

  10. Akkor félre vagyok bírva lenni értve. 😀 Illetve elügyetlenkedtem a dolgot! 😀
    Szóval én azt akartam mondani, hogy a blogtér az egy igencsak nehezen behatárolható tér, és még szerencsére úgy tűnik, hogy szabad. Az összes korlátjával együtt is! Kvázi ha egy társaság aszondja, hogy “na, akkor én most mustrálok egyet a pofám elé kerülő blogok közül, és hogy megkönnyítsem a dolgomat kreálok bizonyos kategóriákat, aztán jól megmondom – sőt másokkal (is) megszavaztatom -, hogy a számos és számtalan blog közül melyek érdemelnek némi figyelmet”, akkor nekem nincs gondom ezzel.
    Ez persze én vagyok, de eztetet szerettem volna csak elmondani, akár kétlábon, akár négylábon! 😀

  11. Nincs ezzel gond, hajszálra így van, de az ember szívesen segít pontossá tenni a mustra eredményét – ne tartkítsák azt ellentmondások!
    Vagyis a konkurenciaharc ne érvényesülhessen úgy, hogy legyen egy kör, amely évekre rátelepedhet egyes kategóriákra, továbbá legyen tiszta és átlátható az egész.
    Vagy legalábbis látsszék ilyennek.

  12. Én igazából úgy gondolom, hogy egy ilyen versenynél nem lehet kategorikusan kijelenteni, hogy hogy melyik blog a legjobb. Ugyanis mindenkinek más tetszik. Ez nem egy futóverseny, ahol aki a 100m-t nem futja le 30sec alatt, az vesztes. Nyilván a bírálóknak megvan az a szakmai tudás, háttér, amit ilyenkor egy blognál vizsgálnak.

  13. Kedves Zsófia!
    Köszöntelek blogomban. Mindazonáltal attól tartok – idilli elképzelésed van a blogoszféráról.

    Egy ilyen gondolatmenethez, amit másutt mérgemben már leírtam, mit szólnál:

    Az asztalfiók selejtje nem érhet többet mint mondjuk egy szakmát megalapozó, közösséget kovácsoló blog ugyanabban a szakmai ágazatban!

    A hülyeség és a fiatalos lazaság nem ugyanaz!!!

    Amikor azt látom, hogy Közép-Európa legnagyobb bloggerét évek óta a futottak még kategóriában jegyzik, miközben kis balfék ficsúrok közepes értelmi képességekkel viháncolnak a guruk kedves tenyere alatt, akkor olyan értékfacsart “…. izé” tanúja vagyok, hogy nincs kedvem még bloggernek se lenni.
    Most éppen a twitterről nyomják, hogy a 140 karakteres text ki fogja szorítani a blogot. Ez is észvesztő “…tévedés”, a twitter egészen másra való. Akinek ma elég a 140 karakter, annak holnap elég lesz a 10 is, hiszen böffentéshez még az is sok!
    Az idézőjelek között dühösebb voltam, mint itt.

Szólj hozzá!

This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.