Gerillamarketing: flashmob

A bejegyzés apropóját a Pécsi Járásbíróság minapi döntése adja, melynek során szabálysértés hiányában felmentette a rendőrség által eredetileg 30.000 Ft vagy hat nap elzárással büntetett egyik korábbi flash mob (villámcsődület) résztvevőt, mint annak szervezőjét. A büntetés kiszabását a gyülekezési joggal való visszaélés elkövetésével indokolta a rendőrség (előre bejelentés elmaradása), de az “elkövető” bírósághoz fordult és nyert.

A flashmob fogalma és marketing megközelítése

A flashmob – magyarul villámcsődület – a gerillamarketing egyik eszköze.
(A magyar Wikipedia a szociológia kategória alatt taglalja a villámcsődületet, de egészen bizonyos, hogy a marketing, azon belül a gerillamarketing kategória is legalább annyira releváns megközelítést tesz lehetővé.)
Azonban mielőtt fogalmi meghatározásába kezdenénk, nézzünk is meg egy nagyon kedves villámcsődületet, olyant, amelyik nem öncélú (vagyis nem céltalan) továbbá nem valami ellen szól, hanem valamiért, ráadásul megmutatja a váratlanul kibontakozó villámcsődület hihetetlen erejű hatását:

A interneten a magyar nyelvű flash mob (flashmob, villámcsődület) fogalmát keresve két domináns megfogalmazást találunk.
Az egyiket a belügyminisztériumban ötlötték ki és egyebek mellett így szól:

” „…előre eltervezett, általában az interneten keresztül megszervezett akció, amelyet olyan emberek hajtanak végre, akik korábban nem ismerték egymást, s csak egyetlen alkalommal találkoznak, hogy véghezvigyék, amit kitaláltak, és ezután különváljanak. A villámcsődület nem politikai esemény, célja az emberek megdöbbentése, a virtuális, interneten köttetett kapcsolatok valódi, szemtől szemben megvalósuló kapcsolattá tétele, valamint a puszta szórakozás”.
Forrás: Behozná a flashmobot a jogba a BM

Láthatjuk a szövegből, hogy ha miniszteriális urak nyúlnak az internethez, akkor abból mi sül ki.
Ennek a szövegnek egyetlen megállapítása sem helytálló – hogy finoman fejezzem ki magam. Viszonylag ritka, hogy vadidegenekkel, szórakozásképpen, valódi kapcsolatot akarjak kialakítani egy abszolút politikamentes akció keretében, amit interneten szerveznek, miközben másokat megdöbbentek.
Az előbb látott piaci villámcsődület ugyan politikamentes (miközben más ilyen akciók nagyon is bő politikai tartalmat hordoznak) és az embereket megdöbbentette, de a résztvevő énekesek aligha idegenek egymásnak, akciójuknak igenis célja volt (az opera műfajának a népszerűsítése).
Hogy a belügynél hallani sem akarnak arról, írni meg pláne nem, hogy politikai oka és célja is lehet egy villámcsődületnek, azt tudjuk be ártatlan szakmai ártalomnak.

De éppen ezért ugorjunk is át egy jobb meghatározásért a magyar Wikipédiára:

“A villámcsődület (vagy angolból átvett szóval flash mob, olykor flashmob) emberek előre szervezett csoportosulását jelenti; hirtelen jön létre valamely nyilvános helyen, a résztvevők valami szokatlant csinálnak, tipikusan egy demonstrációt hajtanak végre, majd a csoportosulás ugyanolyan hirtelen fel is oszlik. A villámcsődület viszonylag új társadalmi jelenség, az első 2003 májusában volt New York Cityben. Célja, mint minden egyéb demonstrációé, a figyelemfelkeltés, a hétköznapi ember elgondolkodtatása… Rendszeresen történnek politikai demonstrációk flash mob formájában, Magyarországon is.”
Forrás: Villámcsődület – Wikipedia

Lám, máris jobb megfogalmazást kaptunk, mint a belügyesektől.
Ám ez a megfogalmazás sem ölel föl olyan “egyszerű”, speciális flashmobokat, mint amilyent például a Népszava munkatársai valósítottak meg, amikor az IVÁN név testükkel történt kirajzolásával kívántak gyógyulást súlyosan beteg kollégájuknak, Andrassew Ivánnak.
Forrás: Az Agysugár öbölből – Andrassew Iván távoli naplója

A súlyosan beteg Andrassew Ivánnak saját testükkel nevét formálva kívántak jobbulást.
Iván – saját testükkel üzentek. Munkatársai így kívántak jobbulást.

További hiba, hogy a pontokkal jelölt, egyik kimaradt mondat szerencsétlen megfogalmazású, úgy is értelmezhető, hogy a flash mob politikamentes.
(“Bár a villámcsődületnek nincs politikai célja vagy színezete, a médiában olykor tévesen politikai demonstrációkra is használják a flash mob megnevezést.”)
Márpedig ami félreérthető, azt félre is értik, így se szeri, se száma eme mondat idézésének az interneten, azt sugallva, hogy a villámcsődületnek köze nincs a politikához.

A további gondolatmenetünkhöz, a flash mob legvitatottabb pontjának megértéséhez annyi muníciót máris összeszedtünk, hogy rögzíthetjük: bizonyos fokú előzetes szervezés nélkül nincs, nem lehet villámcsődület!
Előzetes szervezés, megbeszélés nélkül egyszerűen nem lehet összejönni közös tevékenység űzésére, semmilyen céllal.
(Szabályt erősítő kivétel persze akadhat. Ilyen például a Szilveszter este, amikor külön értesítés nélkül is éjféli pezsgőzés, csókolózás és ennek továbbvitt változata céljából utcára özönlik a nép. Persze, ez nem flash mob, de mindazonáltal közös emberi tevékenység.)

A flashmob és a jog

“…az Alkotmánybíróság jelen határozata különbséget tesz a spontán gyülekezés (a tulajdonképpeni flashmob) és az ún. gyors gyülekezés között, amelyet a rendezvényre okot adó esemény miatt rendkívül rövid időn belül lehet csak megtartani, mert a rendezvény későbbi megtartása értelmetlen volna. A bejelentés nélküli megtartás lehetőségét pedig a flashmob esetére tartja fenn a testület…
A valóban spontán gyűlések nem előre eltervezett és megszervezett módon jönnek létre, hanem több személy egymástól többé-kevésbé független cselekvése eredményeként. Ettől némiképp eltérőek azok az olykor művészi, máskor inkább politikai célú megmozdulások, amelyekben a résztvevők gyors információcserét (például internet, mobiltelefon) követően rövid időre (általában csak percekre) összegyűlnek, és figyelemfelkeltő, meghökkentő megjelenésükkel hívják fel a figyelmet magukra és az így megjelenített gondolatokra (flashmob vagy villámcsődület). ”
Forrás: Zöld út a flash mobnak – Jogi Fórum

Vagyis a flashmobnak nem lehet egyszemélyi felelőse, illetve csak akkor, ha annak megtartását a “rendezvény” előtt előre bejelentik a rendőrségen. (A gyülekezési jogban a bejelentési kötelezettséget legalább 72 órában határozták meg. Az un. gyors gyülekezés esetén ez 72 órán belül is megtehető, de meg kell tenni. A villámcsődület megvalósításakor ilyen bejelentési kötelezettség nincs.)
A flash mob jogi megítélésének achilles sarka a bejelentési kötelezettség. Ha van megelőző szervezési folyamat (jellemzően a facebookon) főszervezővel, felelőssel, akkor bejelentési kötelezettség áll fenn a rendőrség felé, ha ilyen nincs, akkor bejelentés nélkül is szabályos, tiszta a rendezvény.

A flash mob és Orbán Viktor öt gyermeke

Pécsett 2015 június 30-án néhány szorgos kéz “civil konzultáció” keretében a nemzeti konzultációnak nevezett kormányzati óriásplakát kampány egyik plakátjára, csomagolópapírból készített művet ragasztott az alábbi szöveggel: “A te munkádra is szükség van, hogy Orbán Viktor mind az öt gyermeke a saját lábára állhasson.
Forrás: Youtube

Flash mob akció: plakát "átragasztás".
Civil konzultációs plakát: flash mob akció.

 

Maga az akció 5 percen belül lezajlott, az új plakát ragasztószalaggal, azaz az eredeti plakátot nem rongálva, pillanatok alatt a helyére került, majd némi gitározás-ének következett.
A rendőrség hamar kiszállt, az “elkövetőket” kihallgatták, s mivel a kihívott helyszínelők, nyomszakértők megállapították, hogy rongálás nem történt, elengedték őket.

Aztán mégiscsak szabálysértési eljárást indítottak, mivel nyomát lelték a facebookon a szervezkedésnek és Heindl Péter “elkövető” meghívó szövegének. Ezért őt főszervezőnek tekintették, aki elmulasztotta a villámcsődület bejelentését a rendőrségen. Harmincezer forintra büntették. De a “főszervező” civil egyben jogász is, és a rendőrség szabálysértési megállapítása ellenében bírósághoz fordult.
A per természetesen nem terjedt ki a tartalmi kérdésekre, nevezetesen, hogy gyűlöletkampány-e, amit a magyar állam tesz a plakátjaival, a nemzeti konzultációnak nevezett propaganda hadjárat átlépi-e a szakmaiság küszöbét vagy az is csupán gyűlöletkeltésre alkalmas, a bíró nem vizsgálta és nem is vizsgálhatta, hogy a rokonok és haverok lápvilága-e Magyarország – csupán arra kereshette a választ, hogy flash mob volt-e ami történt, vagy sem.
A bíró úgy döntött, hogy az volt, a panasznak helyt adott, felülbírálta a rendőrséget.

Mint látható, a flash mob “lényege” olykor nem annak tartalmában, hanem annak formai jegyeiben keresendő vagy találandó. Civilek számára ez is fontos tanulság lehet!

A flashmob címzettjei és terei

Vajon kiknek szól a flashmob?
Az egyik fenti példában, az Iván nevet testükkel kirajzoló Népszava alkalmazottak villámcsődületének egyetlen címzettje volt – a félelmetes betegséggel küzdő Andrassew Iván. A mélységes humánumot, empátiát hordozó kép neki készült, hozzá juttatták el.
Ezt a “terepet”, ahol ez az akció lezajlott, nevezhetjük akár elsődleges mezőnek is.
(Mivel Andrassew Iván közzétette blogjában, az akció egy másodlagos mezőben is megvillant, nevezetesen a blogoszférában, bár mi, olvasói nem voltunk címzettjei az akciónak. Vagyis a másodlagos mező itt nem jelent se fontos, se érdemi tényezőt.)

A flash mob akciók tipikusan sok emberhez akarnak szólni, ezért is tipikus helyszín valamely köztér, mint például a valenciai piac, amit a legelső példában láthattunk.
Az is nagyon gyakori, hogy a címzettek, a fogyasztók számának növelése érdekében a helyszínen jelen lévőkön túl olyan másodlagos mezőben elérhető személyeket, csoportokat is el akarnak érni, akik nincsenek jelen, de valamilyen formában mégis elérhetőek. A print és az online újságok, a televíziós csatornák, a YouTube és más közösségi terek, blogok, facebook hírfolyamok, a twitter, a trumbl és hosszan sorolhatnám, ontják a világ minden táján rendezett villámcsődületekről a hangokat, a betűket, a képeket.
Gyakorta nem is az elsődleges mezőben jelen lévők a fontosak, hanem a másodlagos mezőbe kerülés a cél, mert igazán nagy tömegeket így lehet elérni az üzenettel.

És a pécsi példa mutatja, hogy létezik egy harmadik mező is, amely valamilyen előre nem, vagy csak esetlegesen tervezhető esemény miatt áll elő, mint amilyen például  rendőri beavatkozás nyomán egy jogi herce-hurca. Ez a harmadik mező az akciót időben késleltetve jeleníti meg
Ezzel akár új befogadókhoz is eljut a terjeszteni kívánt gondolat. Azokat pedig, akiket korábban elért, újból bevonja.
A pécsi akció is immár a harmadik kört futja, így a rendőri közbeavatkozás tulajdonképpen a villámcsődület tartalmának terjedését segítette elő – persze szándékolatlanul.

***

Még egy kis gerillamarketing:

Gerillamarketing: a vagány cumi

Gerillamarketing és SEO

Orvosi gerillamarketing

 

Szólj hozzá!

%d blogger ezt szereti: