Blog, hálózat, online marketing, SEO – és az emberi viselkedés

Egy blog szófelhőjeA szófelhő ismerős fogalom a bloggerek számára. Számos blog margóján láthatunk ilyent – ennek a blognak a margóján is. És persze külön is létrehozhatunk szófelhőket, bármely blogról sőt bármely digitalizált szövegről a megfelelő szoftver alkalmazásával.
A szófelhőt nem csak fogalmi tárgymutatónak (és így egyebek mellett a SEO-t is megkönnyítő eszköznek), hanem tulajdonképpen egy olyan bőbeszédű térképnek is felfoghatjuk, amely (ha kellő mennyiségű írásművet foglal magában) érvényesen vall a blogot (szöveget) létrehozó ember érdeklődéséről, műveltségéről, társadalmi aktivitásáról, politikai és szexuális beállítottságáról, elégedettségének-boldogságának fokáról – vagyis a teljes személyiségéről.

Jómagam odáig merészkedtem, hogy “verset írtam” egy-egy blogger szófelhője alapján az adott blogger “nevében”, törekedve az illető világának “tükrözésére”, s nem csak a rá jellemző szavak egymásra szórására. (Mindeddig senki sem kérte ki magának e gaz merényt, tehát ha újra kedvem kerekedik, akár egy e-könyvnyi létező verset is összehozhatok majd a nem létező versekből.)

De lépjünk tovább, és gondoljuk el, hogy a linkekkel egymáshoz kapcsolódó blogok, facebook és twitter oldalak egyesített szófelhője miről vallana?!  (A linket most a közös érdeklődés vagy érdek megnyilvánulásaként, a gyakori látogatás bizonyítékaként felfogva.) A kérdés indokolt, hiszen tudjuk: a kommunikáció önmagában is közösségépítő erő. (V.ö. Ropolyi László Tűt a szénakazalban c. ppt-jével a netről letöltve.)
Tehát kérdésünk az egybelinkelt (mikro)közösségek együttes szófelhőjére vonatkozik. Az abban tükröződő közös értékekre, műveltség-alapokra, normákra, elvárásokra és viselkedésformákra…

Általában a webegységek közötti kapcsolódások feltérképezésekor egy-egy hír lefutásának “terjedési sebességét” ill. a véleményvezérek meghatározását szokták célul tűzni. A kort jellemzi a kutatási irány is – vagyis esetünkben, hogy a befolyásolásnak kik lehetnek a központi figurái és mennyire lehet gyors lefutású egy politikai hír vagy annak semlegesítésére az ellen-hír, mint a marketingben leírt blokkolás, visszavágás folyamata. (V.ö. a pécsi Kubatov-lista negatív visszhangú – és magunk közt szólva megbocsáthatatlan – hírének blokkolására szánt ál-mszp-és videóval.)
És persze a marketing cél, ha ezt vagy azt el akarom adni, akkor kinek kellene, hogy jó véleménye legyen az áruról, ki lehet potenciális vevő, hogyan érhetem gyorsan el és így tovább (online marketing és politikai marketing aspektusok)…

Vagyis a kutatási irány az emberi viselkedés “közvetlen”, direkt befolyásolása.

Ám ez vélhetően csupán “aprópénz”.

Sokkal többet jelentene, ha tudnánk, hogy virtuális kapcsolataink rendszere, hálója vajon ugyanolyan jellemzőkkel bír-e, ugyanolyan hatékony-e, mint azt pl. a Nicholas Christakis “A társadalmi kapcsolathálók rejtett befolyása” c. TED-előadása körvonalazza?

Mindenesetre tényként könyvelem el, hogy a számomra fontos blogokban, (tágabban az interaktív webegységekben) hoszú távon, többször “előkerülő”, összetett nézetek is hatással vannak rám, s a blog (áttételesen az interneten egy webegység) nem csak primer indulatok, érzelmek, egyszerű recept-gondolatok indukálására képes.
Példaként had említsem Luczifer nézeteit: folyamatosan a termelés céltudatossága, a hatékonyság, a korszerűség, a hozzáadott érték létrehozásának szükségességéről beszél, mintegy látens módon átadva ezeknek a fogalmaknak – egy világszemléletnek – az értékeit!
Persze nem hatna ez így (mármint emlékezetes módon)  rám, ha nem volna minderre “érzékeny receptorom”. Mert ugyanott hiába találkozom évek óta Aristo nézeteivel – inkább a vérnyomásom szalad fel vitáink során, semmint hogy bármilyen nézetét átvenném. Pedig kevés ember képes annyira pontosan és esztétikai értelemben szépen fogalmazni, az átlagosnál messze tágabb műveltségét felmutatva, ámde nem kérkedve vele, mint Aristo.

Vajon a virtuális tér hálózatai is átadják mintaként értékeiket? Mi a meghatározóbb: a már fent lévők kimutathatóan nagyobb toleranciája (és ez hat tovább) vagy az internet által nyert tudástartalom automatikusan termeli a toleránsabb magatartást? (V.ö. Csepeli György – Prazsák Gergő: Örök visszatérés? Társadalom az információs korban; Jószöveg 2010. IV.1.3 Tolerancia és társadalmi távolság; 172. old.)

“A forradalmak a történelem lehangoló pillanatai” – idézhetném Ralph Dahrendorfot ( A modern társadalmi konfliktus; Gondolat . Budapest, 1994.; 23.old.), amikor rátérek a konfliktus-előrejelzés interneten megvalósítható módjára.
Nem véletlen a “forradalomra” való hivatkozás. Egyfelől az új kormányzat szófelhője egy sor magasztos kifejezéssel, egy nevezetes országgyűlési Nyilatkozat kötelező kifüggesztésével, az új életvitel ókonzervatív leszólásával (szingli hordák, zajos helyek, az internet és az sms szó pejoratív értelemű használata) másfelől a szabadszájúság, a lazaság, a szabadság-élmény kívánása, a tudatosságot megtestesítő rétegekben pedig a hálózati társadalom irányában történő haladás.

Csak a két szófelhőből megjósolható a majdani folyamatos konfliktus! Láthatjuk a szavak mögött a huszadik és a huszonegyedik század fogalmai mentén kikristályosodni a seregeket. A tét nagyjából annyi: kikényszeríthető-e a hatalmon lévő pártokból a korszerűség, a korszerűség oldalán álló személyek előtérbe helyezése avagy kikényszeríthető-e a kreatív osztályból, a társadalom haladásra elkötelezett részeiből a parancsolt rend elfogadása. Ami azt jelentené, hogy ez utóbbiak gyengék és a az előbbiek gondolkodásának lényegi eleme az ókonzervativizmus, a rendpártiság és az nem eldobható, nem lecserélhető tulajdonságuk.

Más konfliktusok.
Sokat vitáztam a Pécs, Európa Kulturális Fővárosa 2010 program mellett, s számos negatív megnyilvánulása ellenében. A végeredmény szerint számomra érzelmi negatívummal zárul ez a hosszú konfliktus – vagyis veszteséggel.
Már az elején, évekkel ezelőtt tisztáznom kellett volna: jómagam a nyitottság, az interneten megvalósuló párbeszéd, az online marketing közösségépítő eszközeit ismerő és használó szakemberek ténykedéseként  várt eseménysor helyett olyant látok, amelyben – egy más által írt írásmű címével jellemezve a “hivatalos hozzáállást” – “A pályázókkal feltörlik a padlót”!
Tisztáznom kellett volna, hogy ahol szabály, hogy a munkatársak nem írhatnak “idegen blogokba még hozzászólást sem”, ahol évekig a nyilatkozat, a sajtóközlemény, az aláírás nélküli e-mail – vagyis az irányító, egyirányú kommunikáció a preferált eszköz, ott nekem törvényszerű a konfliktusom. Ahol a netet használó ember időszámítása értelemszerűen a “most”, ott az évekig húzódó ígérgetések, böszme megoldások, vagyis a “majd” nyilvánvalóan frusztráló eredménnyel járnak.
Magyarán nem csak a szavak, szófelhők, hanem az interneten megvalósuló, vagy meg nem valósuló cselekvések mögött felsejlő filozófiák is a konfliktusok előre vetítői.

Kár volna vitatni, hogy az online marketing és benne a SEO is emberi cselekvést befolyásoló tényező. A SEO azzal, hogy a keresőkben előkelőbb helyre “soroltat” webegységeket (honlapokat, blogokat…) szűkíti a választékot (mert általában csak az első húsz találatot böngészi a kereső ember) de jó esetben pontosít is – mert hosszú távon a releváns találatokat segíti elő.
A szöveges hirdetés és más eszközök (pl. gerillamarketing) hasonlóan “eltéríti a valóságot”. Megfelelő mennyiségű pénzzel növelhető az egy-egy honlapra eső találatok száma. Az élvonalba kerülő termékek, hírek széles körben terjedhetnek – s így újabb lendületet kaphat egy-egy kívánatosnak gondolt termék (politikus vagy fogrém) megvásárlásának igénye. De mindez már Pratkanishoz és Aronsonhoz vezet…

***

Kapcsolódó tartalmak:
Nicholas Christakis: A társadalmi kapcsolathálók rejtett befolyása

A view subtitles beállításával kérhető a videó lejátszása magyar felirattal is:

Szófelhő versek * Így írtó! Ti!

“Blog, hálózat, online marketing, SEO – és az emberi viselkedés” bejegyzéshez 1 hozzászólás

Szólj hozzá!