A reklámszöveg felhívó jellege: kapják már be!

A reklámszöveg felhívó jellege: kapják már be!

A reklámszöveg, a cikk és a blogbejegyzés címének hossza

Az Újságíró vagy szövegíró írja a PR-t? *  c. bejegyzésben számba vettem azokat a tényezőket, törvényszerűségeket, amelyek egyfelől az újságíró tevékenységét, másfelől a reklámszöveg író munkáját határozzák meg és jellemzik. A blogot író ember számára mindkét környezet nyújt eltanulandó fogásokat.

Megszívlelendő gondolatokat, csupán az okozhat nehézséget, hogy a blogbejegyzésnél az olykor egymásnak ellentmondó szakmai megfontolások közül éppen melyik módszer, eljárásmód lesz hatásos, melyik nyomvonalán haladjunk 🙂

Számít-e a méret a címalkotásban?

Példaként említhetem, hogy az újságíró is törekszik a cikkére felhívni a figyelmet, méghozzá rövid, csattanós formában (v.ö. blikkfangos cím), és ugyanígy a reklámszöveg alkotója is nagy hangsúlyt fektet a címre! De mint azt Victor O. Schwab Hogyan írjunk jó reklámszöveget (Bagolyvár Könyvkiadó, Budapest, 2002) című könyvében láthatjuk, a reklámkommunikációban utazó szerzők a hosszú címeket részesítik előnyben.
Ehhez a következtetéshez akkor juthatunk el, ha elemezzük a szerző által összegyűjtött száz sikeres reklámszöveg, (ha úgy tetszik: PR-cikk) címét. Azok bizony hosszúak!

Szegény blogger, most itt áll a dilemmájával: rövid vagy hosszú legyen a blogbejegyzés címe?

A SEO, a keresőoptimalizálás is színre lép

És ekkor már a SEO, vagyis a keresőoptimalizálás szempontja lesz a meghatározó korlát: a title, vagyis a cím ne legyen hosszabb 60 karakternél, mert a keresők ennyit fognak csak megjeleníteni belőle. Ez persze csak a formai megkötés, a lényeg itt is a felhívó jellegen van és a tartalom pontos tükrözésén.

(A blogbejegyzés, a reklámszöveg és a hír rokonok? – kérdezhetné most Ön. Én pedig bólintanék. Majd kis idő múlva jelentőségteljesen hozzá tenném: szegről-végről.)

A felhívó jelleg határai

Az idézett mű által közzétett cím-gyűjtemény száz darabjából a 15. (26. oldal) így szól:

Ezt csinálják az orvosok, ha “szarul” érzik magukat
(When doctors “fee rotten” this is what they do)

Képzeljük el ezt a hirdetés címet egy olyan konzervatív ország napilapjaiban, mint Magyarország 🙂

Meghökkenés
Látni vélem a hatást!

Hogy ez a cím még Amerikában is “rázósnak”, meggondolandónak bizonyult, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a szerző kivételesen hosszú szövegben veszi védelmébe az amúgy sikeres reklámszöveget. (Siker = cseng a pénztárgép).
A hirdetés ellenpróbáját is elvégezték. Az orvosok szarul érzik magukat kifejezést lecserélték a kontroll lapban az elegáns “az orvosok nem érzik egészen jól magukat” formulára. 50%-os volt a hatékonyság romlása (“feleannyian reagáltak”).

Igazodjunk a célcsoport normáihoz

A saját megközelítésemben ez azt jelenti: a célcsoport szóhasználata a meghatározó, ez igazolja vagy nem a nyelvi normaszegést.
Gondoljunk csak bele, micsoda felháborodás zúdult egykor arra a reklámra, amely az “orrodat is tiszticcsa” nyelvhelyességi őrületre épített. Viszont kiskutya, kisgyerek, lenge öltözetű pórlány (teringettét, majdnem meztelen nőt írtam) – szóval az egykaptafás semmi, az bezzeg “ízléses”. De azt gondolom – bátraké a szerencse!!!

Kis kitérőként:
A bátrak persze furcsa helyzetbe kerülhetnek, ha nem veszik figyelembe az őket körbe vevő világ normáit! Ezekben a napokban a gimnazista Nagy Blanka tüntetésen elhangzott ordenáré szóhasználatától hangos a média minden ága, amelyre a még durvább válaszok is a normasértés határait tolják egyre feljebb.
Az ilyen szóhasználat pont a mondandó lényegéről terelhetik el a figyelmet.

A bátor persze nem azt jelenti, hogy mindenféle indok, ráció nélkül, öncélúan történhet a trágár, alpári szavak egymásra halmozása. Ez nem bátorság, hanem igénytelenség, üres kivagyiság csupán.

És akkor hadd említsem meg a határok feszegetése tárgyában egy, az egykori Dráva Rádióban hallott reklám szövegét, amely húsz év után is az emlékezetemben ragadt:
Kapják már be! – Mynthon cukorka.

*****

A reklám témájába vágó bejegyzésekből:

“A reklámszöveg felhívó jellege: kapják már be!” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Írod, hogy Blanka tüntetésen elhangzott ordenáré szóhasználatával a figyelmet elterelte az üzenetétől. Egyetértek a megállapításoddal.
    A humor esetében szoktam még ezt tapasztalni. Ha az üzenetet sikerül túl humorosra, netán szarkasztikusra venni, akkor hosszú távon elfelejtjük az üzenetet.
    Sok vezető esetében tapasztalom ezt a jelenséget. Nem merik nevén nevezni a problémát, próbálnak humorosak lenni, de sajnos semmi hatást nem tudnak elérni. Márpedig azért kommunikálunk, mert valamilyen hatást el akarunk érni!

Szólj hozzá!

This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.