A keresőoptimalizálás számai avagy 1-ről 2-re

A SEO-t, a keresőoptimalizálást számok jellemzik
A SEO számokról írok

A hét törpés számok

Aki azt gondolja, hogy a keresőoptimalizálásnak nincsenek számai, jellemző számsorai, az nagyot téved!
Közismert tény, hogy a számok kiemelik a címeket, figyelemfelhívóvá teszik azokat, éppen ezért számos, a nemzetközi illetve a hazai színtéren elismert blogíró, online marketing szakember és SEO guru javasolja a számok használatát a bejegyzések címében. Márpedig az olvasottság, melyet elősegítenek a számok, hatással van a keresőoptimalizálás eredményére is.
Természetesen eszem ágában nincs a ténnyel, azaz a számok erejével vitába szállni, azonban azt látom, hogy az olyan fórumokon, ahol blog válogatások jelennek meg – mint például az Index2 vagy az Origo Reblog – jószerével minden harmadik blogbejegyzés címében találunk számot. És ez így együtt, évekre visszamenőleg, már nagyon-nagyon zavaró tud lenni.

Ez persze nem a szerkesztők hibája, hanem csupán arra bizonyíték, hogy az ugyanazon eszközt divatszerűen használó online írásművek címei kioltják egymást.
Mentségemre legyen mondva, hogy én már hét évvel ezelőtt a cégblogokról szólva dühödten kifakadtam emiatt, gondolván persze, hogy falra hányt borsó lesz ez is. Bocs’, de most magamtól fogok idézni:

“… mindenféle guruk szórják számolatlanul a szabályokat, hogy a céges blog legfontosabb tíz szabálya, a céges blog szerkesztésének 100 követelménye és hasonlók: hidd el, a hét törpe talál ki ilyeneket, az óriások viszont szellemi élményt nyújtó cégblogot vezetnek, még ha kisvállalkozók is.”
Válasz Tamas Habonnak

A 90+9+1-es szabály

Napjainkban nem nagyon találkozom ezzel a számsorral, de 5-6 évvel ezelőtt nem múlt el nap, hogy ezzel a divatos sorozattal ne találtam volna szembe magam a blogoszférában.
Használatához nagy lökést adott Guy R. Powell, Steven W. Groves, Jerry Dimos könyve, a ROI a közösségi médiában.

Azt írják:

”… az ún. 90-9-1-es arány, amely a közösségi médiát tudatosan használó közönségtől várható aktivitásra utal.”

Az alkotók szerint a közösségi oldalunkat felkeresők 90%-a passzív szemlélődő státuszú lesz.
9 százalék csak időlegesen figyel ránk, nagyon lazán és esetlegesen kapcsolódik fiókunkhoz.
Végül 1 %-a marad a látogatóinknak, akiket elkötelezett, aktív, a tartalom létrehozásában is részt vevő, a közösségünket támogató egyénnek tudhatunk majd be.

Ha a pontos százalékokra nem is mernék mérget venni, azért tapasztalataim alapján nagyjából elfogadhatónak tartom az arányokat. Hozzá téve, hogy a mára már megszűnt, valódi online közösségekben egészen más arányok érvényesültek (Blogter, Freeblog, NOLblog), ott az “egy légtérben élő”, elkötelezetten aktív csoportok felborították ezeket az arányokat.
Ugyancsak más arányokat vélek felfedezni, amikor egy online marketingben dolgozó cég az online jelenlét mellett más összekovácsoló formákkal is rendelkezik, például oktatással. Ráadásul a különböző online eszközöket nagyszerűen kombinálja (blog és facebook megjelenés koordinálása). Erre az összetett megjelenési formára és az elméletileg vártnál hatékonyabb arányok megvalósítására én például az OMA-t (Online Marketing Akadémia) merném megnevezni.

A 80-20 szabály avagy Pareto elv

Pareto álláspontja szerint, a megtermelt javak 80%-át a népesség 20%-a ragadja magához.
Aztán ezt az arányt mindenféle tudományos és nem tudományos módon kiterjesztették a természet és a társadalom jelenségeire. Én már láttam olyan sort a képernyőmön, hogy az online valódi értékek nyolcvan százalékát az online jelenlét szereplőinek húsz százaléka állítja elő.
Igaz, olyat is olvastam úgy tíz évvel ezelőtt magyar, kommunikációban érdekelt nagyvállalati vezetőtől, hogy a bloggerek 95 %-a matt hülyeséget ír, de ez a 95%-os agyrém nem vált szabállyá.

5-1-1-es észrevétel

A megfigyelésem szerint a nemzetközi kulcsszavakra – egyre jobban erősödő tendenciában – a magyar SERP-en, vagyis a magyar keresőtáblán nem férnek be a magyar honlapok, blogok!
Márpedig a látogató nem állítgatja ilyenkor a Chrome-ot ország vagy nyelv állásra, mert a látogató mindig a legegyszerűbb megoldást választja, jelen esetben a semmit.
A SEO szóra ma a google.hu alatt az első táblán 5, a másodikon 1 és a harmadikon szintén 1 magyar oldal volt fellelhető. Vagyis harminc helyből 7 magyar oldalnak jutott hely a magyar keresőben.
Próbálom megfejteni a brutálisan erősödő tendenciát:

  • a Google népnevelő tevékenységet folytat, tanuljon a magyar angolul
  • ennek a szakmának az angol a nyelve és slussz
  • a magyarok az angol nyelvű oldalakat olvassák, nem a magyarokat, ezért ilyen erősek SEO-ban a külföldi oldalak
  • csak

A rejtvényt én aligha tudom megfejteni, mindenesetre bolond lennék nem átnyergelni a keresőoptimalizálás szó optimalizálására a SEO-éról!
Na, de mit találjak ki az online marketingre? 🙂


Végezetül 1 (egy) fontos keresőoptimalizálással foglalkozó bejegyzést hadd ajánljak: > a keresőoptimalizálás alapjai

“A keresőoptimalizálás számai avagy 1-ről 2-re” bejegyzéshez 6 hozzászólás

  1. Ez 1 érdekes bejegyzés!

    A 90+9+1 szabály alapján úgy vélem 1-es kategóriájú olvasója vagyok a SEO-Keresőoptimalizálás blognak! Bocs, a keresőoptimalizálás blognak!

    Utána fogok nézni, hogy a SEO kapcsán bemutatott tendencia érvényes-e a coching-ra, ami az én bizniszem.

    Úgy látszik érdemes kiismerni a google lelkivilágát. Magam is belevágtam az online tanfolyamukban – learndigital.withgoogle.com oldalukon.

  2. Az egy (1) kedves gesztus volt tőled, hogy tekintettel a Google fura fintorára nem SEO, hanem keresőoptimalizálás blognak nevezted ezt a blogot. 🙂
    A coaching kulcsszó szerencsés helyzetben van, pontosabban a kulcsszót használó honlap tulajdonosok, hiszen az első angol nyelvű honlap csak a második oldal végén jelentkezik a keresőtáblán.
    Nézem az online marketing kulcskifejezést – korai volt az ijedelmem (egyelőre ?), az első húszban nincs angol nyelvű page.
    Mit tesz isten, jómagam persze az online marketing mix-re “hajtok”, ott bizony már szintén feje tetején a világ: az első táblán fele magyar, fele angol honlapoldal található.

  3. Hm, most elgondolkoztatsz rendesen a jelenség következményeiről. Több dolog is felrémlik bennem.
    Hallottam már olyan szöveget, hogy száz (100) év múlva már csak a kutyák ugatnak majd magyarul. Durva szöveg, durva előrejelzés – de lám, mintha a kényszer ezer (1000) szálon megjelent volna, ebben az ezerben a magyar találatok kiszorulása a nemzetközi szavak találati táblájáról csupán egy enyhe lehelet.
    Az már komolyabb kérdés, hogy a nemzetközi szavakra (amelyek általában a friss, húzós, jelentős, lényeges jelenségekre jellemzőek – v.ö. computer, online, AdWords, coaching stb.) szóval ha ezekre a meghatározó szavakra a külföldi találatok lesznek jellemzőek, az hogyan hat majd a piacra.
    Azzal, hogy áttérek a SEO kulcsszóról a keresőoptimalizálás kulcsszóra, azt mondhatná valaki, na, ugye, egyszerűen meg van oldva a probléma.
    de nincs megoldva!
    Nézzük meg a Google Trends segítségével, hogy az utóbbi öt évben milyen arányban kerestek az emberek az interneten, Magyarországon a keresőmarketing e két meghatározó kifejezésére:

    A SEO és a keresőoptimalizálás kulcsszavak keresettsége

    Vagyis máris kiszorulok a piaci torta legvastagabb szeletének közeléből.
    Vajon ez megelőlegezi-e azt, hogy kiszorulunk a saját piacunkról és a fejlettebb világ angol nyelvű társulatai veszik át a terepet, a munkát és a bevételeket? Tulajdonképpen az élet számos területén így alakult, miért is ne következhetne ez be az online világában?
    Szóval azt hiszem, tényleg újra elő kell venni az angol tankönyveket…
    Goodbye

  4. Van egy másik ötletem arra, hogy miért ömleszti kísérletképpen egybe a Google az összes (?) nyelvet.
    Ugyanis minden angol nyelvű találat mellett ott van, hogy az “Oldal lefordítása”. Szóval szerintem azt hiszik, hogy akkora janik lettek gépi fordításban, hogy most már mindegy, hogy eredetileg milyen nyelvű volt az oldal, az ő fordításukkal magyarul “élvezhetjük”. Tehát minden nyelvterület ugyanabban a versenyben szerepelhet a SERP-ben…
    Olvastam is valahol nemrég, és most meg is találtam, hogy új technológiájuk a neurális fordítási technológia. http://index.hu/tech/2017/04/19/allitolag_sokkal_jobb_lett_a_google_fordito/

    Remélem, ők is látni fogják a statisztikákból, hogy azért a magyar nyelvre fordításhoz még fejlesztgethetnek egy kicsit. Bár el kell ismernem, hogy ha tudom, hogy miről van szó, akkor egész jól értem pl. a neilpatel.com oldalt, ami az első angol nyelvű. Azért akadnak érdekes megoldások is: a fő CTA box fordítása:

    ———–idézet————-
    From „aha”, hogy „ó szar”, osztok mindent utam 100.000 havi látogatók.

    Tekintse meg a webes szemináriumomat, hogy megtudja, hogyan kaphat havonta 100 000 látogatót.
    ————-idézet vége——-

  5. Könnyen lehet, hogy igazad van.
    Az eredmény persze – hogy a művelt angol nyelvű helyről idézzek – számunkra “ó szar”, mivel mondjuk Amerikában egy akár századrangú, vacak bejegyzésre több látogató jut, mint nálunk egy jó minőségüre.
    Mindenesetre érdekes módon nem a német vagy spanyol nyelvű SEO találatok öntötték el a magyar internetet.
    Szóval vegyük készpénznek, – “ó szar” – hogy a nagy hal megeszi a kishalat?

Szólj hozzá!

This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.